Voltak már jobban is az Andrássy úti fák

A sugárút fáinak életesélyeit javító elképzeléseket is megismerhették a résztvevők, akik dacolva az égszakadást jelző meteorológiai előrejelzéssel végigbandukolták a sugárút Oktogon és a Vörösmarty út közötti szakaszát péntek délután. A Fasori séták Terézvárosban programsorozat újabb állomásán többek között arra is fény derült, hogy mitől száradnak ki sorban a kiváló alkalmazkodóképességükről híres kőrisek.

„Ahhoz, hogy megtudjuk, mi lesz a sugárúti kettős fasor sorsa, a szakembereknek először arra a kérdésre kellett választ adniuk, hogy mi idézte elő a középső, az Oktogontól a Kodály köröndig húzódó szakaszon a növények szemmel látható állapotromlását” – mondta Temesvári Szilvia, Terézváros zöldügyekért felelős alpolgármestere azt követően, hogy néhány szóban összefoglalta miért is tartja fontosnak, hogy a kerületben élők megismerjék a közvetlen környezetükben élő fák történetét, hogylétét. Azt is elmesélte, hogy a zöldsávot borító műfüves részen mi vezetett a kőrisek kiszáradásához.

 

Fagyilkos páros

 

Mint kiderült, a műfű alatt egy automata öntözőrendszer fut, ami sok éven át észrevétlenül szivárgott. A műanyag borítás csak tetézte a bajt, mivel megakadályozta a nedvesség elpárolgását. A pangó víz egyrészt a fák gyökérzetének gombásodásához vezetett, másrészt a növényeket arra késztette, hogy gyökereikkel ne lefelé, a talajvíz irányába, hanem a felszín közelében, oldalirányban terjeszkedjenek.

Egy száradó koronájú fához lépve Bardóczi Sándor, Budapest főkertésze – hivatalos titulusa szerint fő-tájépítésze – megmutatta a föld felé emelkedett, ezáltal még sérülékenyebbé vált gyökereket. Nem éppen vidám látvány, ahogy egy fiatal, mindössze húszesztendős kőris küzd az életben maradásáért.

 

 

A fa gyökerein egyértelműen látszik, hogy beteg

 

„Nemrégiben egy kiszáradt fánál kiástunk egy hatalmas gödröt, hogy megnézzük, mi lehet az oka ennek a viszonylag nagymértékű pusztulásnak, ami ezen a szakaszon végbement. Akkor fedeztük fel, hogy a műfű gyakorlatilag hermetikusan leszigetelte a talajt a nedves, gombás környezet felett. A kiszedett fa gyökerei tele voltak a gomba okozta sérülésekkel” – mondta a szakember hozzátéve, hogy a fa életösztöne az utolsó percig működött, megpróbált új gyökereket hozni, ám ez az összes energiáját felemésztette és minden igyekezete ellenére elpusztult.

 

Ha nevesítjük a bajt, a megoldás sem várat magára

 

„Most, hogy a szakemberek feltárták az okokat, a fák megmentéséről szóló terv is megszületett. A műfű eltávolítása után mintegy 20-30 centiméterrel meg kell emelni a zöldsávban a termőtalaj szintjét” – mondta el az alpolgármester.

 

Ám mint kiderült, ez csak első hallásra egyszerű feladat. Ugyanis ahhoz, hogy a földréteg a helyén  maradjon,  valamiféle peremet kell építeni. Csakhogy a szegélynek megannyi feltételnek kell megfelelnie, a megépítéséhez engedélyek, jóváhagyások sokasága szükséges. Ez pedig sajnos időigényes folyamat.

 

De a szakemberek addig sem maradnak tétlenek, néhány héten belül felszedik a műfüvet, és a kipusztult fák helyére újakat ültetnek.

 

 

Bardóczi Sándor, Budapest fő-tájépítésze(középen) és Rigó István Terézváros főkertésze (baloldalon) válaszolt a résztvevők kérdéseire is

 

A terézvárosi önkormányzat megbízta a Főkertet, hogy dolgozzon ki egy tanulmánytervet, az elkészült koncepciót egyeztesse a közműszolgáltatókkal, valamint az örökségvédelmi és közutat kezelő szervezetekkel. „Ezt követően kerülhet sor a kiviteli és az engedélykészítési terv elkészítésére” – vázolta fel a jövőbeli lépéseket Rigó István, a kerület főkertésze. Hozzátette, a zöldsáv bekeretezése megszünteti a talaj betonszilárdságúvá keményedését is, amit az idéz elő, hogy mindenki átgázol rajta. „Ez azért probléma, mert a letaposott termőföld elveszíti a fák szempontjából létfontosságú levegő- és vízáteresztő képességét” – tette hozzá.

 

A fa legnagyobb ellensége az ember?

 

Az Andrássy úti fasor középső részén azonban egyéb csapások is érték a növényeket. Felütötte a fejét a kőrisvész, ami már az erdőkben is veszélyt jelent, ám egy ilyen nagyon terhelt környezetben valóságos járványként terjed, és egymás után pusztítja ki a fákat. Ráadásul a megbetegedett fákon az amerikai szövőlepkék is megjelentek. „Sokszor azért imádkozunk, hogy kihajtsanak a következő évben, annyira lelegelik a fák ügyeit, a lombját a kártevők” – mondta a fő-tájépítész.

 

 

Néhány fiatal köris szinte teljesen csupasz

 

„Nagyon szépek az egységes, azonos fajtájú fasorok, de a kártevők, betegségek miatt sokkal jobb, ha többféle fából állnak. A kórokozók egy része ugyanis egy bizonyos fafajtát támadnak meg, a többire ártalmatlanok” – jegyezte meg Temesvári Szilvia.

Amit megkímél a természet, azt tönkreteszi az ember.  A szakemberek részletesen felsorolták, a kábelfektetéstől kezdve a figyelmetlen parkolással a kéreg megsértésén át a téli útsózásig mi mindennel rövidítjük meg a fák életét.

 

Sajátos ellentmondás, hogy miközben télen a járdákat szigorúan tilos konyhasóval felszórni, a közutakon ez megengedett.

 

„A tolólapos autó a zöldsávra tolja a latyakot a sóval együtt. A só elkezd leszivárogni a talajba, havonta 10 centit süllyed, nyár közepére eléri a gyökerek nem fásodott csúcsait. A klór tönkreteszi azt a nagyon finom, fonalgomba kapcsolatot, amin keresztül a fa képes vizet felszívni. Ettől kezdve pedig elindul egy száradási folyamat” – ismertette Bardóczi Sándor az útsózás hatásmechanizmusát.

 

 
Nagyon sok fán vannak elszáradt ágak

 

Elmondása szerint a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. ígéretet tett, hogy kísérleti jelleggel már idén télen a főváros egyes útjain, köztük az Andrássy úton, alternatív módszerekkel, környezetkímélő anyagokkal végzik a sikosságmentesítést.

 

Mindemellett készül az Andrássy úti fasor teljes megújításának tervezete is. A terézvárosi fasori séták sem érnek véget, a következő alkalommal a Bajza utcai fákat veszik majd szemügyre.

 

D.Á.
Fotó: Dimény András/kepszerk.