Új életre kel a fasor

A legtöbb budapesti szívét büszkeség járja át, ha meglátja egy fotón vagy élőben az Andrássy utat, amelynek szerkezete semmit sem változott az elmúlt közel 150 évben – és így szeretjük, ahogy van. Csodás palotáival, nagyvonalúságával, fasorával. Utóbbi megőrzése azonban 100 éve folyamatos kihívás elé állítja a szakembereket. Hamarosan komoly beavatkozásokra lesz szükség ahhoz, hogy az Andrássy út szeretett fasora megmaradhasson.

A sugárút fái – kiemelten az Oktogon és a Kodály körönd között – nincsenek jól. Az elmúlt évtizedek jócskán nyomot hagytak a növényeken, az első világháborúban tüzelőként elégetett eredeti platánok egy részét hiába pótolták az 1920-as években, azok nem érhettek meg matuzsálemi kort az Andrássyn, ahogy a szintén akkoriban telepített ostorfák is nehezen viselték a 20. század második felére drasztikusan megerősödött autóforgalmat és a téli járdasózást. A megmaradt platánok a Népligetbe költöztek, a helyükre ültetett magas kőrisek további civilizációs folyamatok áldozataivá váltak: a mindenféle vezetékek telepítése során alulról-felülről csonkolták őket. A kegyelemdöfést a Kodály körönd és az Oktogon közötti szakasz fáinak a zöldsávosítása, azaz a 2012-es műfüvezése jelentette – a pár évvel korábban telepített öntözőrendszerből víz szivárgott a lezárt réteg alatt, így a fák gombásodni kezdtek. Erre pár héttel ezelőtt jöttek rá a szakemberek, akik szerették volna megtudni a tömeges fapusztulás okát.

 

 

 

 

 

 

Baj a műfű alatt

 

 

„Egy teljesen kiszáradt fa lehetőséget biztosított arra, hogy megnézzük, mi okozhatta a bajt – idézte fel Bardóczi Sándor, a főváros főtájépítésze azon az Andrássy úti sétán, amelyet a fővárosi és a terézvárosi önkormányzat közösen szervezett. – Kiástunk egy viszonylag nagy gödröt, és azt vettük észre, hogy a korábban telepített, de egyáltalán nem használt öntözőrendszerből szivárog a víz. Ez olyan nedves közeget teremtett a zöldsávon belül, amelynek következtében elkezdődött egy gombásodási folyamat. Erre még egy lapáttal rátett az, hogy műfüvet fektettek le a zöldsávba, ami gyakorlatilag hermetikusan és légmentesen lezárta a kiszellőzést, ez pedig felerősítette a fák pusztulási folyamatát.”

 

„Most, hogy a szakemberek feltárták az okokat, a fák megmentéséről szóló terv is megszületett. A műfű eltávolítása után mintegy 10-20 centiméterrel meg kell emelni a zöldsávban a termőtalaj szintjét, mivel a kőrisek gyökerei magasan vannak” – mondta el Temesvári Szilvia alpolgármester, a program ötletgazdája a sétán. Ahhoz azonban, hogy a földréteg a helyén maradjon, valamiféle peremet kell építeni. Csakhogy a szegélynek megannyi feltételnek kell megfelelnie, a megépítéséhez engedélyek, jóváhagyások sokasága szükséges. 

 

 

 

 

 

 

Faültetés az ősszel

 

 

„Terézváros önkormányzata most adta ki a tervezési megbízást a Főkertnek, hogy készítse el az Andrássy út zöldfelületeinek koncepciótervét. Ez arra adna választ, hogy a fasorok alatti műfű, illetve a kitaposott gyomos felületek helyén milyen esztétikus és a fák számára is jó megoldásokat tudnánk elképzelni. Többféle változatban dolgoztuk ki a koncepciót. Ezeket az érintett önkormányzatokkal és szakhatóságokkal, a közműszolgáltatókkal, a közútkezelővel is egyeztetjük, és a legjobb változatot dolgozzuk majd ki kiviteli tervi szintjén. Azon tevékenykedünk, hogy mindenki számára optimális megoldás születhessen” – ismertette a teendőket Rigó István, Terézváros főkertésze.

 

Mindez időigényes folyamat, ám a szakemberek addig sem maradnak tétlenek: néhány héten belül felszedik a műfüvet, és a kipusztult fák helyére újakat ültetnek. A 40 fahelyre ostorfák kerülnek, ugyanis a környékbeli magas kőriseket betegség pusztítja. A kőrisvész már az erdőkben is veszélyt jelent, ám egy ilyen nagyon terhelt környezetben valóságos járványként terjed, és egymás után pusztítja ki a fákat. Ráadásul a megbetegedett növényeken az amerikai szövőlepkék is megjelentek. „Sokszor azért imádkozunk, hogy kihajtsanak a következő évben, annyira lelegelik a fák rügyeit, a lombját a kártevők” – mondta a főtájépítész. 

 

„Nagyon szépek az egységes, azonos fajtájú fasorok, de a kártevők és a betegségek miatt sokkal jobb, ha többféle fából állnak. A kórokozók általában ugyanis egy bizonyos fafajtát támadnak meg, a többire ártalmatlanok” – jegyezte meg Temesvári Szilvia. 

 

Az ostorfák egy másik szakaszon „már bizonyítottak”, a Bajcsy-Zsilinszky út és az Oktogon közötti részen a kétezres évek elejére meglehetősen rossz állapotba került növények az ifjításnak köszönhetően ma viszonylag jól viselik a városi hatásokat. „Az egykori MÁV-székház előtti planténerekben vannak olyan fajtájú és méretű fák, amelyeket november elején, a talajcsere után ültetnek ki a Főkert munkatársai” – mondta el Rigó István.

 

 

Az Andrássy úti sora során Bardóczi Sándor főtájépítész magyarázta el a megjelenteknek, hogy milyen káros hatások mérték a fasort

 

Nem jó városi fának lenni

 

A fák sajnos ezt követően sem lesznek teljes biztonságban, hiszen a kábelfektetéstől kezdve a figyelmetlen parkoláson, a kéreg megsértésén át a téli útsózásig rengeteg dologgal károsítjuk mi, városlakók az egészségüket – ahogy tettük az elmúlt évtizedekben is.

 

Sajátos ellentmondás, hogy miközben télen a járdákat szigorúan tilos konyhasóval felszórni, a közutakon ez még mindig megengedett.

 

„A tolólapos autó a zöldsávra tolja a latyakot a sóval együtt. A só elkezd leszivárogni a talajba, havonta 10 centit süllyed, és nyár közepére eléri a gyökerek nem fásodott csúcsait. A klór tönkreteszi azt a nagyon finom fonalgomba-kapcsolatot, amin keresztül a fa képes vizet felszívni. Ettől kezdve pedig elindul egy száradási folyamat” – ismertette Bardóczi Sándor az útsózás hatásmechanizmusát.

 

Elmondása szerint a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. ígéretet tett arra, hogy kísérleti jelleggel már az idei télen a főváros egyes útjain, köztük az Andrássy úton alternatív módszerekkel, környezetkímélő anyagokkal végzik a síkosságmentesítést.

 

Mindemellett készül az Andrássy úti fasor teljes megújításának tervezete is. A terézvárosi fasori séták sem érnek véget, a következő alkalommal a Bajza utcai fákat veszik szemügyre.

 

 

Szöveg: Kertész Anna

Fotó: Dimény Andrés/Képszerkesztőség