Temesvári Szilvia: „Meggyőződésem, hogy a jövő zöld!”

Terézváros környezetvédelemért, civil ügyekért és egyházi kapcsolatokért felelős alpolgármesterévé Temesvári Szilviát választotta a testület.

– Tíz éven át volt az Ökotárs Alapítvány programvezetője, a Zöldövezet közösségi tereket létrehozó program megalkotója, valamint számos más környezetvédelmi mozgalom tagja, Terézvárosban pedig a Kincsünk a piac-Hunyadi tér aktivistájaként is ismerhetik. Honnan fakad ez a zöldgondolkodás, a környezetünk védelmét szolgáló elhivatottság?

– Már középiskolásként elkezdtek érdekelni ezek a témák. Szerencsére jó pedagógusok vettek körül, olyanok, akik önálló gondolkodásra és aktivitásra tanítottak. Úgy gondolom, hogy ez utóbbi is igen fontos, hiszen sokan gondolnak jót a világról, sokan egyetértenek például a környezetünkért aggódó és tenni akaró mozgalmakkal, csak nem jutnak el odáig, hogy cselekedjenek. Nem mernek, vagy nem látják értelmét annak, hogy tegyenek is valamit a cél érdekében. Márpedig ha sokan gondolunk egyet, és a magunk területén teszünk is ezért, akkor annak eredménye lesz. Bár magam is csodálom a természet sokféleségét, mégis inkább az egyensúly fenntartása miatt tartom fontosnak, hogy vigyázzunk a környezetünkre. Ez ugyanis a civilizáció, az emberiség jövőjének a záloga.

– Mindig is ez a terület vonzotta? Már az iskolában környezetvédőnek készült?

– Eredetileg a helytörténet volt az, ami nagyon érdekelt. Az élet úgy hozta, hogy ez megmaradt hobbinak. De ha utazom valamerre a világban, mindig ilyen szemmel figyelem a helyeket, előre feltérképezem a történetüket. Meggyőződésem, hogy az értékek – legyen az a környezetünk vagy egy szép épület – akkor maradnak fenn, ha vigyázunk rájuk. Ehhez pedig szükséges az aktív szerepvállalás.

– Alpolgármesterként milyen intézkedéseket tart a legsürgetőbbnek, melyek az első lépések?

– Ahhoz, hogy hatékonyak legyünk, legelőször egy alapos felmérésre van szükség minden szempontból. Látnunk kell, hogy milyen lehetőségeink vannak, min kell változtatni, mit érdemes megőrizni. Én azt vallom, hogy nagyon fontos a példamutatás. Ezért legelőször a polgármesteri hivatalban igyekszünk bevezetni a környezetünk megóvását célzó intézkedéseket. Ezek olyan, apróságnak tűnő dolgok, mint a szelektív hulladékgyűjtés, a műanyag palackok, műanyag poharak kiváltása, az újrahasznosított papír, a papírhasználat csökkentése. Ezek pici lépések, nem ezek fogják megoldani a globális felmelegedés problémáját, viszont jó üzenete van az itt dolgozók és az ügyfelek felé is.

– Munkálkodásuk első jeleit hol és mikor láthatja, érzékelheti a terézvárosi lakosság?

– Programunk fontos részét képezte a köztisztaság és a zöldesítés. Szeretnénk minél hamarabb több hulladékgyűjtőt kihelyezni az utcákra, amivel remélhetően csökken a szemétkupacok száma a járdákon. Szintén fontosnak tartjuk a fásítást. Ehhez igyekszünk közvetlen európai uniós forrásokhoz jutni. A magam részéről elengedhetetlennek tartom a lakosság bevonását a döntésekbe. Már arról meg fogjuk kérdezni az itt élőket, hogy melyik utcába, melyik ház elé szeretnének fát. Akár azt is megkérdezzük, hogy milyet, és arra is buzdítjuk a lakosokat, hogy ezekkel a fákkal törődjenek, „fogadják örökbe” őket! Volt szerencsém több sikeres közösségi tervezési folyamatban is részt venni eddigi pályafutásom során. Ennek során azt tapasztaltam, hogy az emberek döbbenetesen jó ötleteket tudnak hozni, kreatívak, és egy-egy ilyen alkalommal nem csupán igényeket fogalmaznak meg, hanem megoldási javaslatokat is adnak.

– A civil ügyek is önhöz tartoznak. Ezen a területen milyen elvek szerint alakítja majd a munkát?

– Jónak tartanám, ha sikerülne a civilek kerületi együttműködésére új formákat találni. Az egyik ilyen a civil kerekasztal, amely arra ad lehetőséget, hogy a szereplők tapasztalatokat cseréljenek, összefogjanak, közös adatbázisokat hozzanak létre. Szeretném, ha a civil szervezetek maguk fogalmaznák meg az igényeiket, így az önkormányzat hatékonyabban tudja segíteni a tevékenységüket.

– Ha vége a munkánk, mivel tölti szívesen a szabadidejét?

– Imádok barátokkal jót beszélgetni, piacra járni, táncolni. Huszonegy éve kerékpározom szinte mindennap, munkába is azzal járok.