Szomszédolás a hivatalban

Szomszédolni jó – nem csak a saját házunkban. Szeptember 19-én, az idén 10 éves Budapest100 programjának keretében lehetőség nyílik arra, hogy belessünk három terézvárosi épület mindennapjaiba: megismerhetjük az önkormányzati hivatal útvesztőinek titkait, megnézhetjük, hogy mi lett az egykori liftgyárból és piknikezhetünk egy belvárosi oázisban.

Kezdetben a százéves budapesti házakat ünnepelte az egész várost behálózó fesztivál, amelyet – mivel az első világháború alatt nem épültek újak – az elmúlt években kiterjesztettek, így ma már fiatalabb és több mint százéves házak is bekerülhetnek a programba. Sőt, polgármesteri hivatalokat is szívesen látnak, így csatlakozott a Városháza és a hatodik kerület is a Budapest100-hoz. 

 

 

A „liftes” ház és a „hivatal”

 

Minden ház érdekes! – hirdeti a Budapest100 mottója. Csak éppen az esetek többségében nem sejtjük, hogy miért. Nagyszerű igazolása a tételnek a Weiner Leó utca 4. alatti épület, amelyről kevesen tudják, hogy itt készültek az Országház, a királyi palota, a Pénzügyminisztérium és a Gresham-palota személyfelvonói. A házban működött ugyanis a hazai liftgyártás bölcsőjét jelentő Freissler Antal-féle felvonó- és gépgyár. A ház szelleme most újra otthonra találhat, hiszen a földszinti közösségi iroda fényművészei egy liftekben is alkalmazható vizuális élményelem fejlesztésén dolgoznak – szombaton 9 és 17 óra között ezzel is megismerkedhetünk.

 

 

 

 

A terézvárosi polgármesteri hivatalnak otthont adó, 1881-ben átadott épület is a matuzsálemek közé tartozik a több mint 140 évével. Egykor a Magyar Királyi Fiókzálogház, majd többek közt a Népegészségügyi Múzeum (1920) és a VI. Kerületi Tanács működött benne. Most lehetőség nyílik a kerület főépítészének kalauzolásával belesni a hivatal működésének kulisszái mögé és az Eötvös utcai impozáns épület történetébe, de a rendezvényt szervező KÉK – Kortárs Építészeti Központ projektvezetője, Szőke Tímea nemcsak az építészeti értékek miatt üdvözli a polgármesteri hivatal csatlakozását. „Elsősorban a szándék és a nyitottság miatt örülök, hogy meg akarják mutatni magukat. Úgy dolgoztunk, mint bármelyik lakóház képviselőjével, nem volt a közös munkában semmi hivatalosság, együtt találtuk ki a programot” – meséli a projektvezető. Ráadásul az önkormányzat buzdítására jelentkezett a Vörösmarty utca 24/b szám alatti ház is. „Milyen jó, hogy aktív kapcsolatot ápol a hivatal a lakóközösségekkel, akiket be lehet nevezni egy ilyen programba. Számomra ez jó üzenet, azt mutatja, hogy van együttműködés.”

 

 

Az öntözéstől a kiállításig

 

A Budapest100 városi fesztivál különlegessége, hogy a házak építészeti értékén túl legalább annyira fontos – ha nem fontosabb – az a kapcsolat, ami az ingyenes eseménysorozatot szervező önkéntesekkel és a lakóközösségek tagjaival alakul ki. Ők azok, akik kikutatják a ház történetét, összegyűjtik a fotókat, írásos dokumentumokat, érdekességeket, hogy aztán kitárják a házak kapuit és megosszák mindezt azokkal, akik az őszi hétvégén ellátogatnak hozzájuk. Mesélnek az adott városrészről, az épületről, kiállítási tablókon megidézik az épületek szellemét. „Van lakó, aki az elején ellenzi, hogy a házba ismeretlenek jöjjenek, a magánszférájának a megsértéseként gondol rá, aztán később, a jó hangulatot látva, megjelenik egy tálca pogácsával” – idéz fel a pozitív példát Tímea. Ahogy az is sokszor előfordult, hogy a házban lakók a rendezvénynek köszönhetően tudtak meg érdekességeket a saját lakóhelyükről.

 

Bizonyosan erős érzelmek kötnek ahhoz, amit másnak is büszkén, örömmel mutatunk meg. A program célja ez is: „Ha megnyitod a házadat, vendégül látsz valakit, attól az benned is felértékelődik. Rájössz, hogy milyen fontos. Ha összefogunk, és nem csak én tisztogatom a saját kis kertrészemet, szép belső udvarunk lesz. Olyan, mint amilyen az említett Vörösmarty utcai házé” – mondja Tímea, hozzátéve, nem is hinnénk, milyen hatásai lehetnek egy kulturális fesztiválnak. „Hogyan lesz egy épület egy kicsit az enyém is, ha ötven másik lakás van benne? Miként lesz az identitásom része? A gangon tényleg csak a választóvonalig fogok sepregetni? Vagy megöntözöm a szomszéd muskátliját, ha hervadozik? A kezdeti apróságok később kinőhetik magukat: előfordulhat például, hogy a lakók közös programokat szerveznek, pikniket tartanak vagy épülettörténeti kiállítást csinálnak a belső udvaron. Az is megesik, hogy egy ilyen rendezvény miatt döntenek úgy, hogy kijárják a homlokzatfelújítás útját.”

 

 

Volt egy motor

 

Ez történt a már említett Vörösmarty utca 24/b-ben is. A Hunyadi tér szomszédságában található épület kezdetben az Ericsson bérháza volt, majd a 40-es években csillagos ház lett. Az utóbbi időben kialakult aktív és kreatív lakóközösség motorja Bárány Szabolcs, aki hat éve él a házban. Felesége tősgyökeres belvárosiként hallani sem akart arról, hogy elköltözzenek, így Szabolcs tudta, hogy ha jól akarja itt érezni magát, tennie kell érte. Márpedig az akkori állapotok messze voltak az édenitől: „Nagy szívfájdalmam volt, hogy van egy közel 500 négyzetméteres kertünk, és a kutya nem használja. Ez egy kis oázis a belvárosban, ami el volt hanyagolva, nekem pedig született egy vízióm, mit lehetne csinálni ebből, hogy nekem és a lakóközösségnek is minőségi változást hozzon az életébe” – emlékszik vissza. A lakók ráhagyták: ha nekik ez nem kerül semmibe, csináljon, amit akar. Szabolcs a munkája révén azt is tudta, hogyan vágjon bele: kerttervet készíttetett, különböző pályázatokat adott be, és közben maga mellé állította a lakókat, akik egyre nagyobb örömmel fogadták a fejlesztéseket és vették használatba a kizöldült gyepet. Az egykor hulló vakolatú, hatemeletnyi tűzfal folyamatosan kiszínesedett, falfestmények kerültek rá. Ide várják szombaton piknikre a gangos házak szerelmeseit – természetesen maszkban és kézfertőtlenítővel. 

 

 

 

Akinek kedve szottyan a szomszédoláshoz, a VII. kerületben, az Izabella utca 6.-ban – Ladstätter Pál egykori kalapgyárának helyén – egy kalaposmester mesél hivatása szépségeiről és a kalapviselési szokásokról. Közben a gyerekek papírból készíthetnek maguknak tökfödőt. Aki a legfiatalabb házra kíváncsi, az idén átadott Újpest Metrodom Panoráma Lakóparkba látogasson, míg a legidősebbet, az 1810-ben épült veteránt, a Király utca 9. alatt keresse. A Budapest100 fesztiválhoz csatlakozott házak bemutatása és a programok már megtalálhatók a budapest100.hu honlapon.

 

 

Szerző: Iván Viktória