Szép új város

Van egy város(rész), amelynek a lakói szépen felújított, klímabarát, de historikus jellegüket őrző házaikból indulnak el reggelente, hogy kellemes, zöld környezetben pár percet sétáljanak vagy bringázzanak a munkahelyükre. Délutánonként a gyerekeiket játszótérre viszik vagy az egyik helyi, megfizethető árfekvésű kávézóban ücsörögnek. Bármelyiket is teszik, nem fulladoznak a benzinfüstben és nem gőzölög alattuk a temérdek beton. Ma még utópiának tűnhet mindaz, amit a Terézváros Településfejlesztési Koncepciója felvázol, pedig a megvalósítása már elkezdődött.

A városok beavatkozás nélkül is folyamatosan változnak. Már csak azért is érdemes elolvasni (a Terézváros honlapján elérhető) településfejlesztési koncepciót, mert jól kiolvasható belőle, hogy milyen átalakuláson ment át a VI. kerület az elmúlt évtizedekben. Árulkodó adat, hogy a lakossága a harmadára csökkent, a szegények és a gyerekes családok szinte eltűntek a városrészből. Az elmúlt tíz évben közel háromszorosára nőttek a négyzetméterárak, pedig csöppet sem javult az élhetőség: mára csupán 0,4 négyzetméter zöldfelület jut egy lakosra, a közterek 80 százaléka a motorizált közlekedést szolgálja ki.

 

A világ nagyvárosaiban zajló (zöld) paradigmaváltás és a technikai fejlődés eredményei (például az elektromos önvezető autók térnyerése) óhatatlanul befolyásolják a további fejlődési irányt, de sokkal célszerűbb, ha a pozitív folyamatok megerősítést kapnak és a változások a tervek mentén zajlanak – hangsúlyozza Győrffy Máté városfejlesztési alpolgármester. „Irányokat szabunk, beavatkozási területeket azonosítunk és eszközöket sorolunk fel a dokumentumban – mondja a politikus, aki eredeti szakmáját tekintve városépítész. – Mindezek arra szolgálnak, hogy minden egyes fejlesztést, amit módunkban áll megvalósítani, a koncepció szellemiségében tervezzünk meg és kivitelezzünk. Ha sok kicsi dolog egy irányban történik, akkor annak már látványos és érezhető eredménye lesz.”

 

 

 

Győrffy Máté

 

 

Egy irányba tartó lépések

 

A Jókai tér és a Paulay Ede utca megújítása, a Csengery utca fásítása vagy a kutyafuttató rendbetétele éppúgy egy ilyen kis, egy irányba tartó lépés, mint a mikromobilitási pontok kialakítása vagy a lakóknak biztosított parkolóhelyek kijelölése.

Mindezek a közterek demokratizálását szolgálják, amely a koncepció négy alapcéljának egyike. Hogy mit jelent ez az elvontnak tűnő fogalom?

„A köztérhez való hozzáférés jelenleg egyoldalú Terézvárosban: az autós közlekedés és a parkolás foglalja el a közterek jelentős részét, 80 százalékát – mutat rá Smiló Dávid, a Paradigma Ariadné Építésziroda szakembere, a koncepció egyik készítője, hozzátéve, minden másra, a gyalogosközlekedésre, a szabadidős tevékenységekre a maradék 20 százalék jut –, ráadásul ennek elenyésző része zöld. Az ideális szerinte a fele-fele arány lenne.

 

„Az 50-50 százalékot nem úgy kell érteni, hogy minden utcában ez lesz az arány. Összességében és persze 20-30 év viszonylatában szeretnénk elérni, hogy az autók jóval kevesebb helyet foglaljanak el a köztereken. Ehhez az szükséges, hogy valós alternatívája legyen a járművek ház előtti tárolásának, illetve az autós közlekedésnek. Jó pár lépés történt már ez utóbbi érdekében: a körúti bringasáv kijelölése vagy a kerékpártámaszok kihelyezése – ha van mód biztonságosan biciklizni és letenni a kerékpárt, akkor többen választják ezt a közlekedési módot. Ráadásul hamarosan kikerül a Városligetből az autósforgalom, emiatt és a Lánchíd lezárásának köszönhetőn érezhetően csökken majd a kerületen áthaladó kocsik száma, így kipróbálhatjuk, milyen az élet kevesebb autó között” – prognosztizálja az alpolgármester. A koncepció javaslatokat tesz az Andrássy úti és a Podmaniczky utcai forgalomcsökkentésre, illetve a kis utcákban általában alkalmazható eszközökre, amelyek élhetőbbé teszik a köztereket.

A közterek demokratizálása kéz a kézben jár egy másik alapcéllal, a klímatudatos örökségvédelemmel, amelynek lényege az épített értékek környezetbarát megőrzése.

 

 

 

 

Szép és okos házak

 

Terézváros épületállományának jelentős része 1880 és 1910 között épült, műemléki jellegű vagy védettségű, ugyanakkor rendkívül elhanyagolt – ez hatalmas kihívást jelent a városvezetésnek, amely egyszerre szeretné megőrizni az épített értékeket, ugyanakkor ezeket az energiafelhasználás szempontjából nagyon pazarló házakat korszerűsíteni. Mindez költséges műfaj, amelyet a lakók önerőből nem tudnának megvalósítani. A koncepció külön fejezetben foglalkozik azokkal az eszközökkel, amelyek megoldást jelenthetnek a kettős célkitűzésre: egyebek mellett zöldített tűzfalakat, buja belső kerteket, központi fűtés-hűtést javasol, mindezt önkormányzati támogatással. Jelenleg is futnak udvarzöldítési és társasház-felújítási programok, amelyek mindezen szempontokat beépítik és megpróbálják edukálni is a lakosságot. „Június elsejével indul az ablakfelújítási programunk, amelynek lényege, hogy a lakók az eredeti fa nyílászárókat újítassák fel. A támogatással a tervezési és kivitelezési költség egy részét vállalja át az önkormányzat, így ösztönözve az itt élőket, hogy oly módon korszerűsítsék a lakásaikat, amely megtartja az épületek szépségét – ez is egy klímabarát örökségvédelmi megoldás” – mondja Győrffy Máté.

 

A koncepció kitér az önkormányzati bérlakásállomány megújítására, fejlesztésére, hasznosítására, amely kedvezően befolyásolhatja a lakáspiaci folyamatokat is, így sokkal szélesebb réteg számára szolgálhatna otthonul Terézváros. A stratégia nem titkolt célja a családok számára vonzó városrész megrajzolása: a jelenlegi három játszótérnél jóval több gyerekbarát szabadidős helyszín és további kutyafuttatók létrehozását javasolja.

 

 

 

 

Befogadó városrész

 

Az időszaki piacok, kreatív műhelyek, helyieket megcélzó szolgáltatások is jóval bensőségesebb, élhetőbb, a közösségi együttélést előtérbe helyező települést vizionálnak, amelyben – mint egy kisvárosban – rövid séta/bringa távolságra érhető el minden fontos helyszín: oktatási intézmények, boltok, munkahely.

 

A koncepció azon részének kidolgozására, amely a befogadó kerületet vázolja fel, az Ariadné Paradigma a Periféria Központot kérte fel. A fejezet legfontosabb gondolata, hogy munkahelyek és otthonok teremtésével, illetve összehangolásával minél több ember számára nyújtson a kerület megkapaszkodási, felemelkedési lehetőséget a társadalmi felelősségvállalás jegyében.

 

Ezen a ponton már-már társadalmi átalakításra tesz kísérletet a koncepció. „A második világháború utáni városfejlesztések készítői hittek abban, hogy az épített tér képes változást hozni, de a 20. század végére abba futott bele a városépítészettel foglalkozó szakma, hogy a kettő nem követi egymást, hanem párhuzamosan kell fejlődnie. Olyan társadalmasítási folyamatokon keresztül is fejleszteni kell a várost, ami adaptálja a társadalmat a környezethez és fordítva” – fejti ki Smiló Dávid. Tehát a koncepció nemcsak a közterek megújításával, a klímabarát épülethasználattal kapcsolatban jelöl ki célokat és kínál megoldásokat, hanem a humánpolitika terén is.

 

 

 

 

Mire jó a koncepció?

 

És akkor ez lesz Terézvárosban? – merül fel a kérdés: sokkal több zöldterület, kevesebb autó, felújított házak, támogatott vállalkozások, új munkahelyek?

Terézváros Településfejlesztési Koncepciója nem egy pontról pontra megvalósítandó terv, hanem egy vízió, jövőkép, célrendszer.

„Az önkormányzatra és a város fontosabb szereplőire van bízva, hogy ebből mennyi és milyen mértékben valósul meg. Bár némileg innováltuk a műfajt, teljesen átalakítani nem tudtuk a jogszabályok miatt – vallja be Smiló Dávid. – Ez vázlatos elképzelés, hogy merre kellene haladni a következő 20-30 évben, és segít az irányban tartásban.” 

 

A koncepció megírását alapos kutatómunka előzte meg, a készítők az elmúlt háromnegyed évben folyamatosan egyeztettek a terézvárosi önkormányzat munkatársaival, vezetőivel, illetve más belvárosi kerületekkel és a fővárossal (főtájépítésszel, főépítésszel) is, hiszen egy belvárosi kerület önmagában nehezen tud változni. Erre jó példa a Podmaniczky park ügye, amellyel hosszan foglalkozik a dokumentum.

 

A koncepciót az elmúlt hetekben a lakosság is véleményezhette, hiszen ahogy Matus István főépítész a dokumentumot bemutató fórumon megjegyezte: a településfejlesztési koncepciót közmegegyezésnek kell övezni. A legutóbbi DET-en a képviselők is elfogadták Terézváros Településfejlesztési Koncepcióját, így az önkormányzat a következő években a dokumentum megállapításait figyelembe véve végzi városfejlesztő munkáját.

 

Szöveg: Kertész Anna

Fotó: Adrián Zoltán/Képszerkesztőség