Szent Flórián-díj: Elismerés a tűzoltóknak

Szent Flórián keresztény vértanú a tűzoltók védőszentje, akit a XV. században hoztak először kapcsolatba a tűzzel. Úgy tartották, hogy ifjúkorában imádságára kialudtak egy égő ház lángjai. Hazánkban a XVII. században kezdődött a tisztelete, 1999 óta, május 4-én Flórián napkor tartják a tűzoltók világnapját.

Terézváros önkormányzata évek óta díjazza a világnap alkalmából a katasztrófavédelem munkatársait és ilyenkor kerül átadásra a Terézvárosi Szent Flórián-díj is. Idén az ünnepélyes díjátadó a járványhelyzet miatt elmaradt, Soproni Tamás polgármester egy kötetlen hangulatú találkozó során adta át a megérdemelt elismerést Braun Jánosnak.

 

Braun János nemcsak nyugodt és kiegyensúlyozott, hűséges típus is, 1996. december 1-je óta hivatásos tűzoltó és azóta szolgál a Közép-pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltségen. Pár éve híradósként dolgozik, a legnagyobb tűz, aminek oltásában vonulósként részt vett a BS oltása volt.

 

 

Braun János 1996. december 1-je óta szolgál a Közép-pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltségen

 

Sok kortársához hasonlóan már gyerekkorában eljátszott a gondolattal, hogy tűzoltó lesz, köszönhetően édesapjának, aki önkéntes tűzoltó volt, abban az időben. Asztalosnak tanult, dolgozott is a szakmában, de házasságkötése után úgy döntött, hogy megbízható és felelősségteljes munkát választ, amely stabil jövedelmet is biztosít a család számára. Soha, egy pillanatra sem bánta meg a döntését, a mai napig büszke arra, hogy tűzoltó. Mások segítését szereti és tartja a legfontosabbnak a munkájában, jó érzés számára, amikor a bajban lévőnek segítő kezet nyújthat.

 

A segítőkészség nemcsak a munkáját jellemzi, a civil életben is mindig azt keresi, kinek, hol, miben tud segíteni. Kollégáival már-már baráti a viszonyuk, összeszokott csapat az övék, ismerik egymás rezdüléseit. Azt sajnálja, hogy a mai fiatalok számára nem túl népszerű hivatás a tűzoltóké, pedig nagy szükség lenne az utánpótlásra. „Ha az én generációm nyugdíjba megy, nehéz lesz a pótlásunk” – mondja kissé elkeseredetten. Nem feltétlenül anyagi szempontból érzi a szakmáját megbecsültnek, de mint mondja számára nem is ez áll az első helyen. Az elhivatottság a legfontosabb, ami szükségeltetik ehhez a hivatáshoz, talán ez az, ami a mostani generációból hiányzik. Tudja, miről beszél, hiszen saját nagyfiai közül egyik sem választotta ezt a pályát, „bár a legkisebbnél néha látom magamat, talán róla el tudom képzelni. De még kicsi, csak 6 éves, messze van a döntéstől”.

 

A munkájuk nagy része az oltással befejeződik, de ha nem is beszélnek róla, lelkileg minden tűzoltót megvisel egy-egy nagyobb káreset vagy halálos áldozattal járó tűzeset. A jelenlegi járványhelyzetben fokozottabban ügyelnek magukra és egymásra, mint mondja, beláthatatlan következményei lennének, ha egy komplett szolgálati csoport kiesne a munkából.

 

 

Töreki Milán, Braun János,  Jurás-Pálinkás Gábor és Soproni Tamás
 

 

A díjátadáson részt vett Töreki Milán, a Terézváros Közrendjéért és Közbiztonságáért Közalapítvány (TEKA) elnöke és Jurás-Pálinkás Gábor százados, őrsparancsnok, a Belvárosi Katasztrófavédelmi Örs vezetője is.

 

Fotó: Dimény András/kepszerk.hu