Virágos Terézváros

Több ezer muskátlit osztottak szét a terézvárosi önkormányzat önkéntesei a Hunyadi téren szombat délelőtt. A megmaradt virágok egy része az önkormányzat épületét díszítik majd, de óvodák és egyéb intézmények is kaphatnak belőlük.

Sosem gondoltam volna, de a muskátli kicsit olyan, mint a foci: összegyűjti és megmozgatja az embereket. A muskátliosztás pedig már-már naptárba kívánkozó, rögzült ünnepnap – a lakók számítanak rá, várják, ahogy egy 50 éve a kerületben élő hölgy mondja: „mindig is volt, és remélem, mindig is lesz”. A muskátliosztás esemény Terézváros életében, láthatólag az se hagyja ki, aki valamiért nem tudott róla vagy elfelejtette, és csak a piacra jöttében-mentében szembesült vele: lakcímkártyáért cserébe három tő muskátli ütheti a markát.

 

 

 

A terézvárosi önkormányzat önkéntesei (több mint húszan) elképesztően flottul vezényelték le a szombat délelőttöt. Várni például szinte kizárólag csak azoknak kellett, akik nem merték a véletlenre bízni és már reggel nyolckor, egy órával a nyitás előtt beálltak a kosárpálya előtt kanyargó sorba. Soproni Tamás polgármester személyesen osztotta nekik a hűsítő vizet, Temesvári Szilvia és Míyazaki Jun alpolgármesterek pedig a regisztárciónál és a virágosztásnál segédkeztek.

 

 
Soproni Tamás személyesen osztotta szét a hűsítő vizet a várakozók között

 

Szász Károly a kerület idősügyi tanácsnoka is sorra adta át a környezetkímélő, lebomló zacskókba csomagolt töveket – igény szerint válogatva a színek között. Merthogy voltak ám igények is: akadt, aki csakis rózsaszínt szeretett volna, más valaki olyat, amiben van fehér, az egyik szomszédasszonya pedig – aki ugyan nem jött el, mert nem bírja a napot, de elküldte a lakcímkártyáját – húsos pirosat „rendelt”.

 

 

Szász Károly, a kerület idősügyi tanácsnoka és Míyazaki Jun alpolgármester is önkéntesként segédkeztek a muskátliosztásnál

 

Gyönyörű látvány volt, ahogy a kosárpályán kiterítve sorakoztak a piros-fehér-rózsaszín virágok (az önkormányzat 7500 tövet vásárolt meg a Bíró Kertészettől) – ahogy az önkéntesek, köztük a regisztrációba beállt polgármester is, olykor vidám virágkofaként elrikkantották magukat, hogy „Tessék csak, tessék, itt is szép a muskátli” – az embernek egyszeriben szó szerint virágos jó kedve kerekedett. Egy idősebb úr elmesélte, hogy haragudott a feleségére, amiért kiküldte a térre muskátliért, de olyan jó hangulatba csöppent, hogy most már hálás neki a szombat délelőtti programért.

 

 

Temesvári Szilvia alpolgármester és Soproni Tamás is osztották a virágokat

 

Megteltek a padok – szomszédok, barátnők, ki-ki a saját kis csomagjával, diskurálták meg a kötelező jellegű megbeszélni valókat. Egy hölgy több mindenkihez (hozzám is) odament és „kampányba kezdett” a polgármester mellett: „A járvány miatt tavaly elmaradt a muskátliosztás, de sok helyen házhoz vitték a virágokat, csak épp letették a kapu előtt, onnan meg ellopták. Szóvá tettem a polgármesternek, hogy nálunk is ez történt, és nem sokkal később személyesen csengetett be hozzám a pótvirágokkal.”

Egy másik hölgy arról számolt be, hogy neki már „önkormányzatis” gangja van – az elmúlt években kapott muskátlikat mind sikerült átteleltetnie, és akkorára nőttek és olyan szépek, hogy nem is kívánkozik melléjük más virág.

 

 

Látványos volt az is, ahogy a szétosztott muskátlik szép lassan beterítették az egész teret – a zacskókból kikandikálva felbukkantak a játszótéren, a pingpongasztalok körül, a kávézóban, a padok mellett. Merthogy láthatólag sokan a régen várt találkozásnak szentelték ezt a muskátliosztós délelőttöt és nem rohantak haza a megszerzett zsákmánnyal a kezükben, hanem együtt töltöttek néhány órát. Közben pedig a tér és a környező utcák egyre csak virultak, felvillantva egy olyan Terézváros képét, ami a muskátliosztásnak is vágyott célja.

 

 

 „Nemcsak zölddé, hanem virágossá is szeretnénk tenni a kerületet – mondta Soproni Tamás. – A minap ettem egy gyrost az Oktogonon, és közben felnéztem egy házra az Aradi utca sarkán, aminek az erkélye végig volt futtatva színes virágokkal. Már ez az egy erkély feldobta az egész házat, az utcasarkot és az ember kedvét. Egyébként is javaslom mindenkinek, hogy nézzen felfelé: sok csodát láthat arrafelé…”  CsO

 

Fotók: Tuba Zoltán/Képszerkesztőség