Minden, amit a koronavírus elleni vakcinákról tudni érdemes

Dr. Czermann Imrét, a Terézvárosi Egészségügyi Szolgálat igazgató-főorvosát a hazánkban forgalomban lévő Covid elleni vakcinákról kérdeztük.

 

Melyik a legjobb vakcina?

 

Magyarországon kizárólag biztonságos és hatékony oltásokat alkalmazunk, egyikről sem állíthatjuk, hogy jobb vagy rosszabb. Bármelyik oltás mellékhatása és szövődménye lényegesen kisebb, mint a betegség okozta veszélyek. Épp ezért a legjobb oltás az, ami elérhető, amit már beadtak. Persze vannak különbségek is. Egyes készítményeket nem ajánlják például várandósoknak. Nem azért, mert károsak, hanem mert nem minden cég vállalta ennek a csoportnak a vizsgálatát, és a többségüknél nincs elég adat a készítmény biztonságos alkalmazására.

Hasonló a helyzet egyes autoimmun betegségek, rosszindulatú daganatok, vérképzőrendszeri betegségek eseténs. Ezek ismeretében nem a betegnek, hanem az orvosának van választási lehetősége a különböző készítmények közt. Elsődlegesen a háziorvos dolga, hogy a rendelkezésre álló készítmények közül olyat ajánljon, ami megfelelő. Ha úgy gondoljuk, hogy a legutolsó háziorvosi vizsgálat óta lényeges változás következett be az egészségi állapotunkban, azt mindenképpen jelezzük.

 

Lehetnek olyan méltánylandó, nem egészségügyi szempontok is, amiket érdemes megosztani az orvossal. Előfordulhat például olyan külföldi munkavállalás, amely kapcsán a második oltás tervezett időpontjában már nem tud valaki megjelenni. 

 

 

Mi történik, ha valaki ragaszkodik valamelyik készítményhez? 

 

Aki regisztrált, és a háziorvosa által felajánlott készítményt nem fogadja el, nem kerülhet a sor végére, tehát nem lehet azzal „büntetni”, hogy kimarad, de senki nem garantálhatja, hogy a választott vakcinát rövid időn belül megkapja. Ha olyan oltáshoz ragaszkodik, amit például a várandósoknak vagy immunbetegségben szenvedőknek ajánlunk, akkor természetesen csak utánuk következhet a sorban.

 

 

 

 

Milyen szempontok játszanak szerepet az oltási sorrend kialakításában?  

 

A kísérőbetegségeken kívül alapvetően két stratégia van: azoknak kell előbb oltást adni, akiket a betegség leginkább veszélyeztet vagy azoknak, akik a munkakörük, életvitelük alapján a legtöbb emberrel kényszerülnek találkozni. Az utóbbi szempont miatt hazánkban először az egészségügyben dolgozókat oltották, ezt követte az idősek és krónikus betegek immunizálása. Mára a koruk miatt veszélyeztetettek oltása olyan nagymértékű, hogy ismét lehet bizonyos foglalkozási csoportokra összpontosítani, mint a rendfenntartók vagy a pedagógusok. Az edzőtáborban összezárt sportolók is emiatt kerültek előbbre.

 

 

Hogyan lehet egyszerűen leírni az új fejlesztésű Covid-vakcinák működési mechanizmusát?

 

A védőoltások a fertőző betegségek elleni küzdelem leghatásosabb eszközei. Ennek köszönhető, hogy a gyermekkori halálozással fenyegető fertőző betegségek a világ legtöbb részén eltűntek vagy visszaszorultak. Oltások védik a gyermekeinket a himlő, a járványos gyermekbénulás, a kanyaró, a torokgyík, a szamárköhögés és más betegségek ellen. Továbbá döntő szerepük van a felnőttkori fertőző betegségek (influenza, hepatitisz, tífusz stb.) terjedésének megakadályozásában is.  

 

Már az 1700-as évek végén megfigyelték, hogy a teheneket fejő asszonyok védettek a himlő ellen. Rájöttek, hogy ennek az az oka, hogy korábban már kis adagokban, szinte tünetmentesen megfertőződtek a tehenektől. Az oltásokkal is ez a cél: olyan formában juttatunk be a kórokozókra jellemző anyagot, ami hasonlít a kórokozóra, de betegséget nem okoz. Ha az oltással bejut a korokozóra jellemző valamelyik rész, akkor később az immunrendszer emlékezni fog rá, és gyorsabban reagál, mint ahogy a betegség kialakulna. A legrégebbi módszer szerint a fertőzőképességét már elvesztő, elölt vagy legyengített kórokozót juttatunk a szervezetbe. Viccesen úgy is szemléltethető ez, mintha úgy szeretnénk egy banki beléptető rendszert megtanítani arra, hogy felismerje a bankrablót, hogy egy ártalmatlanított gazfickót mutatunk neki, hogy később a hasonló alakokat felismerje. 

 

Ennél újabb, de nem feltétlenül jobb módszer az, ha egy emberre ártalmatlan kórokozót vektorként használva, annak segítségével visszük be a jellegzetes részt. Az előbbi hasonlatnál maradva, ekkor egy jámbor embert öltöztetünk be gonosznak. Ebben az esetben azt reméljük, hogy ő még a legkisebb káros tünetet sem fogja okozni, de az általa „csellel” bevitt jellemző miatt az immunrendszer mégis emlékszik majd a kártékony kórokozóra. 

 

A legújabb fejlesztéseknek köszönhetően már sem jámbor, sem kártékony vírust nem kell bevinni, elegendő a kártékony kórokozóra legjellemzőbb tulajdonságú rész előállításához szükséges RNS bevitele, amely becsapja az izomsejtjeinket és ráveszi arra, hogy előállítsa a kívánt részt. Ekkor tehát nincs bevitt kórokozó, hanem mi készítjük el a legjellegzetesebb részt, mintha csak a bankrablóra jellemző símaszkot mutatnánk meg az immunrendszerünknek. 

 

A hatás mindhárom esetben hasonló: az oltás után esetleg bejutó kórokozóra már nagyszámú immunsejt vár, amelyek tovább szaporodva gyorsabban leküzdik a fertőzést. 

 

 

 

 

Mi az előnye a régi és mi az új típusú vakcináknak?

 

A régebbi módszerekkel egy esetleges mutáció esetén nagyobb valószínűséggel várható immunitás, hiszen többféle jellemző részt juttatunk be, míg az újabbak szűkebb spektrumúak, de a mellékhatásuk is várhatóan enyhébb. Ez jól mutatja, hogy egyikről sem mondható, hogy egyértelműen jobb vagy rosszabb, inkább kicsit mások. Egy kismama biztosan jobban jár a modernebbel, de egy egészséges fiatal számára hosszabb távon esetleg a hagyományos előnyösebb. 

 

Valójában ilyen apró különbségeket összehasonlító vizsgálatra még nem került sor. Egyikről se tudjuk, hogy mennyi ideig nyújt védelmet, nem tudjuk, hogy érdemes-e ezeket kombinálni. Tudjuk, hogy mindegyik oltás megvéd attól, hogy a második adag beadását követő második hét után megfertőződve súlyos betegség alakuljon ki, de ez nem zárja ki azt, hogy az oltás után megfertőzött ember mást is megfertőzzön. Logikus, hogy az immunrendszer csak a szervezetünkbe bejutott vírus ellen véd, de a nyálkahártya felszínén még hordozhatunk kórokozókat. Egyes feltételezések szerint ezeken a felszíneken is lehet valamilyen enyhe védelmi hatás. A gyerekek oltása is egyre több tudós szerint fontos lenne, és én egyetlen érvet sem tudok ez ellen felhozni.   

 

 

Biztonságos a kínai vakcina?

 

Európában egy új gyógyszer vagy oltóanyag bevezetését általában megelőzi az eredmények kongresszusokon és megbízható szakmai folyóiratokban való bemutatása. Ezt követően szigorú szabályok alapján ellenőriznek a szakmai hatóságok. A kínai kutatási eredmények pontos részleteit a bevezetéskor még nem ismertük, csak az volt biztos, hogy nagyon sok embert oltottak már vele. A hivatalos magyar honlapokon nem az általunk megszokott tájékoztatást olvashattuk és ez sokakban kétségeket ébresztett, ráadásul a sajtó is erősítette ezeket az aggályokat. Mára egyértelművé vált, hogy megfelelő készítményt kaptunk, és e keleti vakcinák nélkül nem lennének ilyen sikeresek az átoltottsági mutatóink. 

 

 

Igaz az, hogy minden gyermekkori védőoltásunk orosz fejlesztésű volt, így joggal bízhatunk a Szputnyikban?

 

Az állítás egyik része tévedésen alapul. Hazánkban az 50-es években a gyermekbénulás elleni Sabin-cseppek valóban a Szovjetunióból származtak. A járvány akkor is rákényszerített minket, hogy nagyon gyorsan vezessük be az egyébként kanalas folyadék formájában kivitelezhető vakcinációt. Egyébként a magyar gyógyszeripar és oltóanyag-előállítás igen fejlett volt, nem szorultunk behozatalra. Ettől függetlenül az orosz készítményekkel is óriási számban oltottak, és az eredmények kifejezetten jók.  

 

 

Több helyen leálltak az AstraZeneca használatával, majd újra használni kezdték. Rejt kockázatokat ez a fajta vakcina?

 

Egy magára valamit adó, komoly cég minden felmerülő nem kívánt eseményt kivizsgál. Példaként azt szoktuk mondani, hogy ha egy oltás után valaki autóbalesetet szenved, annak a részleteit is meg kell vizsgálni. Jelen esetben az történt, hogy kb. 25 millió vakcina beadást követően 34 esetben tapasztaltak különféle vérrögösödést. Hazánkban egyetlen eset sem fordult elő. Gondoljuk meg, ennyi eset oltás nélkül is előfordul, és például a fogamzásgátlók ennél nagyságrenddel több esetben járnak ilyen szövődménnyel. Helyes tehát az a megfogalmazás, hogy nem zárható ki az összefüggés, de ha ennek egy része valóban az oltás következménye lenne, az is lényegesen kisebb veszély, mint amennyi szövődménnyel és halállal jár maga a fertőzés.  

 

 

Mi szól még az oltás mellett azon túl, hogy csökkenti a megbetegedés, illetve a súlyos szövődmények kockázatát?

 

A védőoltás nemcsak amiatt fontos, hogy az ember ne betegedjen meg, hanem a járvány leküzdésének is a legjobb eszköze. Ez a társadalmi felelősség két okból is elsődleges: egyrészt az oltás biztosítja, hogy ne adjuk át a betegséget senkinek, másrészt a betegek számának csökkenése tehermentesíti az egészségügyet. Ez megnyitja annak a lehetőségét, hogy akik a koronavírus vagy bármely más betegség kapcsán orvoshoz fordulnak, a korábban megszokott, kompromisszummentes ellátást kapják. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy most minden a járvány körül forog, a többi betegség ellátása pedig késedelmet szenved. 

 

 

Szerző: Gajdács Emese