Mentett jelentés

Számtalan, a közérthető fogalmazás tudományával foglalkozó kutatás szerint a felnőttek több mint fele nem érti a hivatalos szövegeket, amiről elsősorban nem ők tehetnek. Terézváros önkormányzata ügyel arra, hogy az általa kiadott nyilatkozatok, a lakossághoz szóló felhívások, információs anyagok mindenki számára érthetők legyenek, hozzánk, átlagemberekhez szóljanak. Az anyanyelv nemzetközi napja (február 21.) apropóján nyelvészkedtünk egy kicsit.

Előfordult már önnel is, hogy hosszasan bogarászta, mit is akar öntől az adott hatóság, mégsem tudta értelmezni, hogy például az „X-ről szóló 15/2010 sz. rendelet 19. paragrafusa 4. bekezdésének alapján megállapításra került díjat az esedékesség napjáig, de legkésőbb ezen levél jogerőre emelkedésének napjától számított nyolc napon belül köteles kiegyenlíteni…” mondatban felszólítás vagy kérés hangzik-e el? És hogy a kiszabott díjat egészen pontosan meddig is kell befizetnie? Megnyugtathatom, ha esetleg első olvasatra már a példamondattal is akadtak gondjai, a hiba nem az ön készülékében van. Az efféle megfogalmazások, vagyis a hivatalos levelezés formulái sajnos még ma is távol állnak az élő nyelvtől. Ugyanakkor a világon már számtalan helyen – köztük itt, Terézvárosban is – megfogalmazott cél, hogy változtassanak évszázadok megszokásain, sőt, gyakorlattá formálták az igényt.

 

 

Érdemes belevágni

 

Svédország élen jár a közérthetőségben – meséli Gergely Vera, a Világos Beszéd alapítója és vezetője, aki őszel arról tartott előadást és gyakorlati foglalkozást a terézvárosi önkormányzat vezetőinek, hogyan írjanak, fogalmazzanak közérthetően. – Náluk például törvényt is hoztak arról, hogy az államnak érthetően kell kommunikálnia, és ezt be is tartják. Ott már a hetvenes évek óta képeznek közérthető fogalmazással foglalkozó szakértőket, akik a törvényjavaslatok szövegezésében is részt vesznek. Az Egyesült Államokban 2010-ben írta alá Barack Obama a Plain Writing Actet, ami kötelezi a szövetségi kormányzatot arra, hogy közérthetően kommunikáljon az állampolgárokkal, Norvégiában pedig épp most készül erről törvény. Több, Hollandiába költözött ismerősöm is örömmel mesélte, hogy az ottani hivatali levelek annyira közérthetők, hogy minimális nyelvtudással is megértették őket.  

 

Ezekben az országokban sem egyik napról a másikra sikerült az átállás – magyarázza a szakértő –, de remekül mutatják, hogy lehetséges, és hogy érdemes belevágni. Az emberek egészen biztos hálásak lesznek érte, és a hivatali dolgozók munkája is egyszerűbbé válik, ha nem kell mindent szóban is elmagyarázni.

 

 

El kell képzelni Sanyi bácsit!

 

Soproni Tamásnak, Terézváros polgármesterének nyelvészként szívügye a hivatali nyelvhasználat egyszerűsítése. „Azt gondolom, itt az önkormányzatban az a feladatunk, hogy szolgáltassunk, szolgáltatni pedig csak úgy tudunk, ha a másik fél érti, hogy mit akarunk tőle vagy hogy mit adunk neki. Ha a hatóságoktól, cégektől kapott levelekben az embernek bogarásznia kell, hogy mennyit kell befizetni, milyen számlaszámra vagy hogy milyen fellebbezési lehetősége van, az a szociális szempontokat figyelmen kívül hagyó eljárás a hivatalok részéről. Angliában például, ahol már régóta zajlik ez a folyamat, nincs is más egy hivatali levélben, mint hogy teszem azt, fizesd be ezt az összeget erre a bankszámlaszámra, mert tartozol vele ezért és ezért. Ha bármi kérdésed van, hívd ezt a számot! Ha valaki bele akar menni a részletekbe, felhívja a megadott számot.

 

Természetes, hogy a magyar közigazgatásban van némi ellenállás ezzel kapcsolatban – magyarázza a polgármester –, hiszen nagyon fontos törvényben foglalt feltételeknek is meg kell felelnie a hivatali levelezésnek. Nyilvánvaló, hogy egy törvényi hivatkozásnak szerepelnie kell egy hatósági papíron, ugyanakkor azt már nem írja elő a törvény, hogy az mindenképp a tartalmi részben legyen. Ha becsillagozva, alulra rakjuk, akkor nem zavarja a szövegértést. Kicsit olyan ez, mint a fordítás: az a lényeg, hogy az elképzelt olvasó megértse az adott szöveget. Itt is erről van szó. El kell képzelnem magam előtt Manyi nénit meg Sanyi bácsit, meg dr. Kovácsot, és úgy kell fogalmaznom, hogy amit mondani akarok, az mindannyiuk számára világos legyen. Ha ez a szemlélet alapvetővé válik minden szobában, ahol leveleket írnak, akkor már nyertünk” – mondja a polgármester, aki bizakodó, hisz úgy látja, a munkatársak egyre nyitottabban állnak a kérdéshez.

 

 

A lényeg a legelejére kerüljön

 

A terézvárosi önkormányzat elkötelezettsége a közérthető fogalmazás mellett Gergely Vera szerint is jó kiindulópont, hiszen változtatni hosszú és néha bizony nehéz folyamat árán lehet csak. Látni kell, hogy nem az a cél vezérli a fogalmazót, hogy kibabráljon az ügyféllel/olvasóval, egyszerűen csak a megszokás vezérli. „Ha valaki egész életében csak ilyen hivatalos szövegeket látott, az egyetemen is ezt a megfogalmazásmódot tanulta, és azóta is ilyen szövegeket ír nap mint nap, abból nagyon nehéz kitörni – meséli a szakember. – Sokan azt gondolják, hogy azoktól a bizonyos nyakatekert, jellegzetes fordulatoktól lesz hivatalos egy szöveg. Tekintettel, vonatkozásában, tárgyában, illetőleg, amennyiben, na és persze a kerül: feltüntetésre kerül, módosításra kerül, rendezvény megrendezésre kerül… Oldalakat tele tudnánk írni az ehhez hasonló kifejezésekkel! De nem csak a szavakon múlik a közérthetőség. Az is fontos, hogy a szövegnek átlátható legyen a felépítése, beszédes alcímek szerepeljenek benne, és hogy a lényeg a legelejére kerüljön” – ad néhány tippet a szakember.

 

 

Tétje van, mit és hogy mondunk

 

Terézváros polgármestere is annak a híve, hogy merjünk kitörni a zárt formai keretekből és fogalmazzunk szabadabban. „Nagyon nagy hatással volt rám annak idején Nádasdy Ádám nyelvész, műfordító szellemisége. Modern Talking című sorozatában, amelyben sokszor helyesírási, nyelvhelyességi problémákat tárgyal, azt mondja, hogy bátran legyünk, ha úgy tetszik, liberálisabbak a nyelvhasználatban. A nyelvész nem mondhatja meg, hogy kellene írni, hogy kellene fogalmazni, mert a nyelv magától változó valami. Ugyanúgy, ahogy a biológus sem mondhatja meg, jó-e az, hogy a zsiráfnak hosszú a nyaka – megnézi és megállapítja, hogy hosszú –, a nyelvésznek sem feladata, hogy lesújtson azokra, akik nyelvhelyességi hibákat követnek el vagy máshogy állnak beidegződésekhez” – vázolja a Nádasdy Ádám-féle nyelvszemléletet a polgármester.

 

Ráadásul nemcsak az a tét, hogy értünk vagy nem értünk egy adott szöveget. Gergely Vera állítja, hogy a nem érthető szöveg anyagi veszteséget is hozhat mind a bonyolultan fogalmazó cégeknek, mind az azt nehezen értelmező ügyfélnek. „Komoly büntetést kaphatunk például akkor, ha nem fizetünk be valamit időben azért, mert nem volt világos a befizetési határidő – magyarázza a szakember. – Ennél is komolyabb tétje lehet az érthetőségnek a büntetőeljárásban, ahol akár a jövőnk múlhat azon, hogy értjük-e a jogainkat. Ugyanis ha nem érted a jogaidat, akkor nem is tudsz élni velük.”

 

 

Szerző: Csejtei Orsolya