Megőrizni a szépet, megújítani a régit

A társasházaknak már eddig is számtalan lehetőséget biztosított a terézvárosi önkormányzat arra, hogy pályázati segítséggel szépüljenek-épüljenek, ám a június 1-jével indult nyílászáró-felújítási programban magánszemélyek igényelhetik a hivatal támogatását. Ütött-kopott, repedezett, rosszul záródó faablakai vannak, de eddig anyagi okokból nem nyúlt hozzájuk? Vetemedik az erkélyajtó és a bejáratra is ráférne némi erősítés? Most újítassa fel őket, hiszen ha pályázik, költségeinek akár 30-50 százalékát is átvállalja az önkormányzat.

A hivatalos kiírás úgy fogalmaz, hogy a terézvárosi önkormányzat támogatást nyújt a lakóhelyként bejelentett ingatlanok faszerkezetű nyílászárói, így a bejárati, az erkélyajtók, ablakok felújításához és helyreállításához. Felmerülhet a kérdés, hogy miért ragaszkodik az önkormányzat a régi faajtókhoz, faablakokhoz, miért nem lehet cserélni, esetleg műanyagra, amikor az is jól szigetel és olcsóbb. „Kerületünk jelentős része világörökségi területen van, védettek a házak és a beépített faajtók, faablakok is – adja meg a választ a hipotetikus kérdésre Soproni Tamás polgármester. – Drága a cseréjük, ezért mi most segítünk, hiszen jó lenne, ha az itt élők úgy tudnák megoldani a lakások korszerűsítését, hogy közben az építészeti értékeink is megmaradjanak. A társasházi közösségeknek már számtalan lehetőséget biztosítottunk, hogy közösen szépítsék a házaikat. Az önkormányzat pályázati úton támogatja a felújításokat, a homlokzatok megújítását és a kéménybélelést. A nyílászárók cseréjére kiírt pályázatunk ezektől annyiban tér el, hogy erre magánszemélyek pályázhatnak”.

 

 

Ma már nem készülnek ilyen ajtók

 

Több száz évig ablak marad

 

„A műemlék, illetve a műemléki jelentőségű területen álló, továbbá a helyi védelem alatt álló épületeket épségben, jellegük megváltoztatása nélkül kell megőrizni és fenntartani – világít rá a jogi hátérre Győrffy Máté városfejlesztésért felelős alpolgármester. – Mindez az épületek külső/belső nyílászáróira és azok vasalataira is kiterjed. A historizáló házak jó minőségű ajtókkal és ablakokkal épültek, így minden lehetséges módon törekedni kell ezek megtartására a vasalataikkal, redőnyeikkel, spalettáikkal együtt.”

 

Ha valaki azért döntene inkább a csere mellett, mert túl régiek a nyílászárói, az Győrffy Máté szerint önmagában nem ok az aggodalomra, hiszen egy fa nyílászáró több száz évig is ablak vagy ajtó maradhat, ha odafigyelünk rá. „A második világháború előtt nagyon jó minőségű, általában vörösfenyőből, rendkívül nagy szaktudással és építészeti igényességgel készült faablakok megfelelő karbantartással gyakorlatilag határozatlan ideig megőrizhetők. Itthon az elmúlt 60 évben elmaradt festések, felújítások miatt valóban sok károsodás érte őket, de ezek többsége javítható.”

 

Természetesen előfordulhat, hogy az adott nyílászáró menthetetlenül rossz állapotban van, ezért cserélni kell. „Ilyenkor arra kell ügyelni – folytatja Győrffy Máté –, hogy az ablak része a homlokzatnak, csak azzal egységben kezelhető. A tömör és nyitott részek aránya, a nyílások kerete, a nyílászárók megformálása minden háznak más és más jelleget, egyéniséget, identitást ad. Az összhangra és a harmóniára figyelni kell, meg kell őrizni, mert ez biztosítja az épület egyik alapkarakterét. Az ablakcsere nem építési engedélyhez, hanem településképi bejelentési eljáráshoz kötött munka”.

 

Felhívta a figyelmet arra is, hogy az épület homlokzata, annak összes nyílászárója osztatlan közös tulajdonban van, így a tulajdonosi közösség hozzájárulása nélkül nem lehet hozzányúlni. Egy-egy elem (párkány, könyöklő) javítása, felújítása vagy cseréje önmagában elképzelhető, de az elsődleges cél ilyenkor is az eredeti állapot visszaállítása.

 

 

A régi, még menthető ablakokat érdemes felújítani

 

Spórolhatunk az energiával

 

„Ha felújítjuk a régi faablakokat – érvel a felújítás mellett Heltai László, a környezetvédelmi bizottság elnöke –, azzal nagyon sok energiát spórolhatunk. Lakástól függően az új hőszigetelő üveg betétele és a szigetelés 10-30 százalékkal is csökkentheti az energiaigényt, így a beruházás néhány éven belül megtérül. Nem beszélve arról, hogy a felújított nyílászárók csendesebbé teszik a városi lakásokat, ugyanis a munkálatok elvégzése után sokkal kevésbé hallatszik be az utcai zaj. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy mivel nem kell kidobni a régi ablakokat, kevesebb hulladék keletkezik, így a költségek is alacsonyabbak lesznek. Közben az eredmény mind a szigetelőképességet, mind pedig az élettartamot tekintve ugyanolyan jó lesz, mint az új nyílászáróké.”

 

A környezetvédelmi bizottság elnöke is egyet ért Győrffy Mátéval abban, hogy a faablak jobb a műanyagnál: könnyebb javítani, egyes részei cserélhetők, ezáltal az élettartama sokkal hosszabb lehet. „Évtizedeket, sőt, felújításokkal 100 évnél is többet kibírnak, ellenben 100 éves műanyag ablakot még senki nem látott. Ráadásul ezeket a házakat úgy építették, hogy a két ablak közötti légrésnek fontos szerepe volt az épület hőháztartásában és »lélegzésében« is. Az egyszárnyú ablakoknál sokkal nagyobb a penészedés kockázata” – hangsúlyozza Heltai László.

 

Szinte ingyen is lehet

 

A pályázat során a beruházási költség 30 százalékát lehet megkapni – szociálisan rászorulók esetén a teljes költség felét is átvállalhatja az önkormányzat. A kerületi támogatásra kizárólag a még meg nem kezdett beruházásoknál lehet pályázni, ugyanakkor az önkormányzati támogatás a gyermekes családoknak kiírt állami otthonfelújítási támogatással együtt is igénybe vehető, így aki mindkét lehetőséggel él, az a költségek akár 80 százalékát vagy teljes egészét fedezni tudja a rendelkezésre álló pályázati pénzekből.

 

„Az idén megnézzük, hányan élnek vele, mekkora az igény erre a támogatásra – mondja végezetül Soproni Tamás –, és az alapján döntünk a folytatásról a következő években. Bízom benne, hogy sok jelentkező lesz, hiszen egy jól szigetelő ablak, ajtó a rezsiköltséget is csökkenti, ezzel hosszú távon sokat lehet spórolni. Ilyen lehetőség még nem volt, úgyhogy arra biztatom a lakásfelújításon gondolkodókat, hogy pályázzanak. Én annak örülnék, ha sok terézvárosinak segíthetnénk, és közben még a kerületünk is szépülne.”

 

A pályázatokat június 1-jétől november 15-e 17 óráig lehet benyújtani a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálatán (1067 Budapest, Eötvös u. 4.).

 

A részletek, így a pályázati feltételek, a benyújtáshoz szükséges dokumentumok felsorolása, az adatlap és a nyilatkozatok az önkormányzat honlapján, a hirdetmények sorában, a pályázati felhívások menüpontnál találhatók és onnan le is tölthetők.

A benyújtott pályázatokat a Tulajdonosi bizottság a beérkezéstől számított 60 napon belül bírálja el.

Az önkormányzati támogatás a gyermekes családoknak kiírt állami otthonfelújítási támogatással együtt is igénybe vehető, így a költségek 80 százalékát fedezheti a pályázati pénz.

 

Szöveg: Dobi Ágnes
Fotó: Adrián Zoltán/kepszerk.hu