Megnyílt az egymilliárd forintos ötletbörze

Jövőre ismét egymilliárd forintot tesz a fővárosi önkormányzat az idén sikerrel startoló közösségi költségvetés kasszájába. Az összegből azok a köz javát szolgáló projektek valósulhatnak majd meg, amelyeket egy-egy kategórián belül a szavazás során a legtöbben támogatnak.

A közösségi költségvetés célja, hogy egy adott keretösszeg biztosításával teret kapjanak az itt élők ötletei, amelyek jobbá, élhetőbbé teszik a Budapestet. A fővárosi önkormányzat kerületeket is megszólítja annak érdekében, hogy a kezdeményezést minél többen megismerjék és részt vegyenek ezen a nagy ötletbörzén. Az is fontos, hogy minél többen bátorítást kapjanak ahhoz, hogy a köz vagy egy-egy sérülékenyebb csoport javát szolgáló javaslataikat továbbgondolják, megvalósítható formába öntsék.

 

Kerpel-Fronius Gábor, a fővárosi önkormányzat részvételiségért és okosvárosért felelős főpolgármester-helyettese a terézvárosiakkal kezdeményezett beszélgetésen részletesen ismertette a közösségi költségvetéshez benyújtott nyertes ötletek útját. Szavaiból kiderült, hogy az ötletgazdákkal a hivatal munkatársai a megvalósítás részleteinek kidolgozása során is szorosan együttműködnek.

 

Mi is az a közösségi költségvetés?

A második közösségi költségvetés programban ismét három kategóriában, összesen 1 milliárd forint értékben valósít meg lakossági fejlesztési ötleteket az önkormányzat. A három kategória a következő: a Zöld Budapest a környezettudatosságot, a klímaváltozásra felkészítő projekteket foglalja magában; az Esélyteremtő Budapest kategória célja a társadalmi különbségek csökkentése, a hátrányos helyzetű közösségek segítése; a Nyitott Budapest címszó a város közösségei, illetve a budapestiek és a főváros közötti együttműködések fejlesztését szolgálja.

 

Minden 16 év feletti budapesti hozhatja az ötleteit, amelyek a beérkezés után egy szakmai szűrésen esnek át, majd a véletlenszerűen kiválasztottakból álló közösségi költségvetési tanács tesz javaslatot a szavazólapokra kerülő ötletekről. Ezekre a budapestiek voksolhatnak, és a legtöbb szavazatot gyűjtő, valamint a keretösszegbe beleférő tervek valósulnak meg. Mindhárom kategóriában 333 millió forint áll rendelkezésre (és marad 1 millió forint tartalék), a keretösszegekből kategóriánként 4-4 kisprojekt (legfeljebb 50 millió forintos keret) és 1-1 nagyprojekt (50–133 millió forint) futhat be győztesként.

 

Az ötleteket 2022. január 31-ig lehet beadni az otlet.budapest.hu oldalon keresztül, ahol a közösségi költségvetésről, az ötletek beadásának mikéntjéről részletes és hasznos információkat is találnak.

 

Tapasztalatok

Az első közösségi költségvetés tapasztalatairól szólva Kerpel-Fronius Gábor elmondta, az erről tájékoztató, az ötletelők együttműködését segítő rendezvényeket érdemes például könyvtárakba, kulturális közösségi terekbe elvinni, ahol az emberek egyébként együtt vannak és közösen gondolkodnak a világ dolgairól. Ezenkívül az is kiderült, hogy azok az ötletek nagyobb támogatást kapnak, amelyeket felkarol egy vagy több civilszervezet.  

 

A főpolgármester-helyettes üdvözölte, hogy a második közösségi költségvetésnél 18-ról 16 évre leszállították a részvétel korhatárát. Elárulta, ha rajta múlna, a lengyel gyakorlathoz hasonlóan korhatár nélkülivé tenné a részvételt. „A tizenévesek rendkívül kreatívak, nagyon intenzíven használják a várost és szeretnének otthon lenni környezetükben” – tette hozzá.  

 

Nagyban is lehet gondolkodni

 

Temesvári Szilvia, Terézváros környezetvédelemért és részvételiségért is felelős alpolgármestere elmondta, hosszú évek óta foglakozik azzal, hogyan lehet a közösség tudását, kreativitását, akaratát minél hatékonyabban érvényre juttatni. Meggyőződése szerint nem túl bölcs az a városvezetés, amelyik veszni hagyja ezt az erőforrást.

 

Terézvárosban a fejlesztések a közösségek, különböző csoportok bevonásával történnek, mondta az alpolgármester és példaként a Hunyadi téri vásárcsarnok belső felújítását, a Csengery utca fásítását, Rózsa utcai közösségi kert létrehozását, a Podmaniczky utcai kutyafuttató megújítását említette. Megjegyezte, tapasztalatai szerint azokat a projekteket, amiket a közösség talál ki, vagy aminek a kialakításában részt vesz, elkészülte után sokkal inkább magáénak érzi, jobban vigyáz rá.  Temesvári Szilvia arra biztatta a terézvárosiakat, minél többen vegyenek részt a fővárosi ötletelésben is.

 

Az érdeklődök nemcsak kérdéseket tettek fel a részvétellel, az ötletek beadásával, de néhány formálódó javaslatukat is megosztották: felmerült a nagyforgalmú úttal kettévágott városrészek összekötése gyalogos és kerékpáros átkelőkkel; az idősek és látássérültek tájékozódását segítő felfestések kialakítása; valamint egy budapesti közintézményeket felvonultató makettváros létrehozása.

 

Szöveg: D.Á.