Megható és felemelő pillanatok a speciális filmszemle díjátadóján

Az Eötvös10-ben megrendezett V. Magyar Speciális Független Filmszemle két napja alatt hatvanhárom történet elevenedett meg a vetítővásznon. Nem volt olyan néző, akit filmjeivel ne szólított volna meg a fogyatékkal élőkből, pszichiátriai és szenvedélybetegekből, független filmesekből, valamint diákokból álló alkotógárda.

Nehezen megfogalmazható az az érzés, amit az a felfedezés vált ki, hogy azok a sérült, fogyatékkal élő emberek, akiknek az ajkán nehezen, gyakran a kívülállónak érthetetlenül formálódnak a szavak, a film nyelvén folyékonyan beszélnek.

 

Abban, hogy e zárt világban élők kezükbe vették a kamerát, és gondolataikat, érzéseiket, sorsukat a világ elé tárva nekiláttak az egészséges társadalom és a különféle sérülésekkel, nehézségekkel, fogyatékkal élők világa között létező láthatatlan falak lebontásához, elévülhetetlen érdeme van Fábián Gábornak, a Magyar Speciális Mozgókép Egyesület elnökének. Nemcsak elindította, de képzésekkel segítve országos mozgalommá terebélyesítette kezdeményezését.

 

 
A szombathelyi Alternatív Képszínház színjátszó csoportjának magával ragadó produkciójával kezdődött az ünnepélyes díjátadó.

 

Az, hogy a Magyar Speciális Független Filmszemle egyre rangosabb, alkotói és nézői oldalról egyaránt mind többeket vonzó eseménnyé vált, Fábián Gábor és Mattyasovszky- Zsolnay Zsófia, Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület szakmai tanácsadója, valamint a körülöttük szorgoskodó, az ügy iránt elkötelezett segítők elkötelezettségét, kitartását és fáradhatatlan munkáját dicséri.

 

Mint minden filmes mustra, így a speciális filmszemle legemelkedettebb pillanata is a díjátadó ünnepség volt, ami az Alternatív Képszínház – szombathelyi színjátszó csoport Egy végtelen történet című előadásával indult, november 20-án. A nyolc fogyatékkal élő fiatal előadásában a Kodály Zoltán A csitári hegyek alatt című gyűjtése inspirálta műsor az est méltó felütése volt.

 

A díjátadót Kálmán András, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgató-helyettese, Fábián Gábor és a Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület elnöke, Asztalos Zsolt nyitotta meg.

 

 
A díjátadó résztvevőit a két szervező egyesület elnöke, Fábián Gábor és Asztalos Zsolt köszöntötte.

 

Fábián Gábor a jelenlévő közönség, alkotók, zsűritagok köszöntését követően köszönetet mondott a támogatóiknak azért, hogy minden évben lehetővé teszik számukra, hogy megrendezzék ezt a különleges eseményt, és köszönetet mondott mindenkinek, aki a legapróbb mozdulattal is hozzájárult a rendezvény sikeréhez. Felidézte a kezdetek óta megtett út állomásait, emellett örömének adott hangot, hogy évről évre egyre értékesebb alkotások születnek, amik egyre több emberhez jutnak el. Beszélt arról, milyen erőteljesen kötődik a speciális filmfesztiválhoz az oly sokszor emlegetett elfogadás fogalma.

 

 

 

Terézváros polgármestere köszöntőbeszédében az elfogadás fontosságáról beszélt.

 

Soproni Tamás, a rendezvénynek otthont adó és azt teljes mértékben támogató Terézváros polgármestere köszöntőbeszédében hangsúlyozta, a Magyar Speciális Filmszemle különösen közel áll a szívéhez, azért, mert egy civil kezdeményezés, illetve segítő szándék hívta életre. És azért is kedves számára, mert gátakat bont le ember és ember között, toleranciára tanít.

 

A szemle egyik legfontosabb üzeneteként kiemelte, a filmeket nézve megismerhetjük az alkotók mindennapjait, a gondolataikat, és közelebb kerülve sokszor kényszerűségből is zárt világukhoz, kiderül, hogy semmiben sem különbözünk egymástól. Hangsúlyozta: a terézvárosi önkormányzat számára rendkívül fontos a segítségre szorulók felkarolása, a megfelelő ellátás biztosítása számukra. Hiszen egy városrész, egy kerület elsősorban az emberekről, a közösségről szól.

 

„Hiszem, hogy már az is mutatja a Terézvárosban élők segítő elkötelezettségét, hogy évek óta helyet adunk ennek a speciális filmszemlének, amelynek művészi értékénél is nagyobb a társadalmi értéke. Szeretném, ha ennek a seregszemlének a jövőben is mi adhatnánk otthont, ha a filmszemle által is híre menne annak, hogy Terézváros befogadó, elfogadó kerület, az itt élők nyitottak a másság, mások megismerésére” – mondta végezetül a polgármester.

 

 
Parafilm kategóriában a nagydíjat Kollár Csaba nyerte el animációs filmjével

 

A 2019-es szemle nagydíjasai:


Magány – Kollár Csaba Attila / Budapest
Hagyjuk Istent szóhoz jutni – Kóczán Krisztián, Ertl Tibor. Baranyai Tünde, az Ágfalvi Filmes Csapat, segítő: Szalay József, Szombathelyi Evangélikus Diakóniai Központ Pszichiátriai Betegek Otthona / Ágfalva – Legyél te is Sanyi! – Horváth Sándor, Porga Krisztián, segítő: Szalay József, Seidl Vanda, Szombathelyi Evangélikus Diakóniai Központ Pszichiátriai Betegek Otthona / Ágfalva
–- Anyukám álmát – Bicsák Boglárka, Színház- és Filmművészeti Egyetem / Budapest
 

Közönségdíjat nyertek a Csak annyira más, mint bárki – „barátság az a legfontosabb… az életünkben” című film alkotói: Csupor Zsolt Jánosné, Kvalla Gábor Balázs, Kalocsai Nebuló Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola, Fejlesztő Nevelést-oktatást Végző Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Kalocsa.

 

Mattyasovszky-Zsolnay Zsófia

A magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesületben a fogyatékkal élők önkifejezését segítő eszközként már évtizedekkel ezelőtt felismertük a művészetekben, a mozgásszínházakban rejlő, lehetőségeket. Az idők folyamán az derült ki számunkra, hogy a szóbeli kifejezésben erőteljesen akadályozott, értelmi sérült embereknél a képi megjelenítés eredményesebb. Fábián Gábor egy intézményben foglalkoztató művészként elkezdett kísérletezni a filmkészítéssel. Mivel a film esetén elengedhetetlen, hogy alkotója mederbe terelje elképzeléseit, Fábián Gábor kitalált egy olyan forgatókönyvírási módszert, amit egy segítővel az értelmi sérült fiatalok is el tudnak készíteni. Az azóta eltelt években segítségével sok-sok lelkes filmes foglalkoztató műhely jött létre az intézményekben, s ezekben legnagyobb örömünkre értékesebbnél értékesebb filmek születnek. Tavalyelőtt a fesztivál átlépte az országhatárokat, már több külföldi alkotóközösséggel van kapcsolatunk. Szervezőként mindig borzasztóan izgulok, hogyan fogadják a nézők a bemutatott alkotásokat.