Idevonzza az orvosokat a bizalom

Az elmúlt napokban, a járvány harmadik hullámának felszálló ágán elégedetlen szakdolgozókról, tömeges felmondásokról, veszélybe került ellátásról lehetett hallani-olvasni az új egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény életbelépése kapcsán. Az orvosoknak és szakdolgozóknak március 1-je éjfélig kellett aláírniuk az új szerződéseket, amelyek jelentős változást hoztak mindannyiuk számára és komoly átrendeződést jelentenek az egészségügyben. Utánajártunk, vajon hogyan érinti mindez a terézvárosi szakellátást.

 

 

A járvány ideje alatt minden korábbinál nagyobb nyomás helyeződik a magyar egészségügyre, ezért kiemeltebb figyelmet kap az orvosok és szakápolók megbecsültsége, itthontartásának igénye és a területet jellemző viszonyok. Mindezzel párhuzamosan „beérett” egy új, nemrég a Magyar Orvosi Kamarában is rendszerváltást elérő orvosgeneráció munkája, törekvése, hogy megszüntessék az egészségügyet alapjaiban tönkretevő hálapénz intézményét.

 

 

Óriási változás rohamléptekben

 

Sosem látott mértékű átalakítás kezdődött meg az egészségügyben 2020 októberében – ahhoz képest, hogy a rendszerváltás óta egyik kormány sem mert érdemben hozzányúlni a területhez, most rohamléptekben zajlik a folyamat. Október 3-án Orbán Viktor elfogadta a Magyar Orvosi Kamara bértáblajavaslatát, megértve azt, hogy a megemelt fizetések és az átlátható munkajogi viszonyok a hálapénztől való megtisztulás alapvető lépései. Két napig örülhetett csupán a szakma, az egészségügyi érdekvédelmi és szakmai szervezetek ekkor kapták meg az új törvény tervezetét, amely súlyos árat ígért az emelésért. Ráadásul csupán pár óra volt a tervezet véleményezésére, így október 7-én az Országgyűlés ellenszavazat nélkül elfogadta a törvényt, amely kapcsán később csak rendeleti szinten sikerült néhány fontos változtatást elérni. 

 

 

 

 

Az egészségügyi szolgálati törvény legalapvetőbb elemei, hogy közalkalmazotti jogviszonyból szolgálati státuszba kerülnek az egészségügyi dolgozók, elveszítik sztrájkjogaik nagy részét, nem köthetnek kollektív szerződést. Kirendelhetők, azaz az ország területén bárhová áthelyezhetők 1+1 évre. A hatalmas felháborodás hatására ezt az időtartamot 44 munkanapra csökkentették (a Munka törvénykönyvében eddig is volt lehetőség a 44 napnyi kirendelésre), de ezt csak alacsonyabb erejű rendelettel szabályozták, a törvényben továbbra is a 2 év szerepel.

 

 

Tovább nyílik az olló

 

Az orvosok nagyon jelentős béremelést kapnak, és három év alatt az osztrák orvosi fizetések 55 százalékáig nő a bérük, ezzel szemben a szakápolóknak és asszisztenseknek most nem emelkedik a jövedelme, a műszaki-gazdasági szakemberek pedig az előző béremelésből is kimaradtak, így tovább nyílik a fizetési olló az orvosok és szakdolgozók között, ami jelentős feszültséget eredményezhet. A szakdolgozók így a változásokból csupán a negatívumokat kapják.

 

A hálapénz elfogadása ezentúl szigorúan tilos, akár börtönnel is szankcionálható, a Nemzeti Védelmi Szolgálat főosztályának dolgozói, akiket a köznyelv hálapénzkommandónak keresztelt, végzik majd az ellenőrzéseket, akár magukat betegnek kiadva. 

 

Egyszerűsödnek a betegutak, valamint rendezik a mellékállások és ügyeletek kusza rendszerét – bár már most úgy tűnik, hogy a különböző fenntartók és egyéni alkuk miatt nem lesz teljesen egységes a rendszer. Mellékállásokat ezután csak a fenntartó engedélyével vállalhatnak az orvosok és a szakdolgozók, az ügyeletért pedig csupán 70-80-90 százalékos órabér jár. Ez utóbbi verte ki a biztosítékot azokon a területeken, amelyeken jelentős az ügyeleti túlmunka: az intenzív ellátásban, a sürgősségi és traumaosztályokon. A most felállt körülbelül 5 százaléknyi egészségügyi dolgozó jellemzően ezeken a területeken dolgozott. Hiányuk a járvány időszakában nagyon komoly problémákat okozhat, hiszen éppen ezeken a helyeken eddig sem voltak elegen. 

 

A veszélyhelyzet időszakában az egészségügyi dolgozók nem mondhattak fel, a közalkalmazotti szerződés megszűnése kilépési lehetőséget teremtett azok számára, akik az elmúlt hónapokban el akarták hagyni az állami egészségügyet (vagy aktuális munkahelyüket), illetve azoknak, akik az új feltételrendszert nem fogadták el.

 

 

A TESZ „jól járt”

 

A Terézvárosi Egészségügyi Szolgálatnál (TESZ) nagyon kevesen éltek ezzel a lehetőséggel – árulja el dr. Czermann Imre, az intézmény igazgatója, hozzátéve, hogy csupán négy-öt olyan kollégáról van szó, aki amúgy is elhagyta volna a rendelőintézetet, de a veszélyhelyzeti tilalom miatt az elmúlt hónapokban ezt nem tehette meg. Magasabb viszont azok száma, akik az új helyzetben a TESZ-t választják elsődleges munkahelynek, mivel a másodállások engedélyezését így biztosítottnak látják. 

 

 

 

 

„A dolgozóink nagy része közalkalmazott volt, azok a szakorvosok – körülbelül harmincan –, akik csak pár órát rendeltek nálunk a kórházi munkájuk mellett, különböző vállalkozói státuszokban voltak. Ez a lehetőség most részben megszűnt vagy kedvezőtlenné vált, mivel az átalakuló finanszírozás miatt nem kapunk forrást az ő béremelésükre. Ezért már decemberben a többségüket meggyőztük arról, hogy írják alá a szolgálati jogviszonyt, és – ha lehet – válasszák a TESZ-t elsődleges munkahelynek. A nyugdíjas kollégákkal bonyolultabb a helyzet, mert ők nem kaphatnak kétféle juttatást. Egy kiszámíthatatlan hosszúságú engedélyezési eljárás után az őket foglalkoztató szolgáltató igényelheti a nyugdíjuk összegének megfelelő fizetéstámogatást, amelyet nekik utalunk át a bérük mellett. Így egy nagyfokú bizalom kell ahhoz, hogy – átmenetileg, az átfutás időszakára – lemondjanak a nyugdíjukról. 

 

A bizalom, ahogy a fentiek is mutatják, kulcskérdés az átalakulás időszakában. És itt nagy előnyre tesz szert a Terézvárosi Egészségügyi Szolgálat, amelynek dolgozói az igazgatónak jelzik a szándékukat, ha mellékállást kívánnak vállalni, és a végső engedélyt a fenntartó önkormányzat vezetője, azaz Soproni Tamás polgármester adja meg, ha elsődleges munkahelyük a TESZ. A két vezető ugyanis ígéretet tett arra, hogy minden dolgozó számára engedélyezni fogják a mellékállások vállalását, valamint, mivel nincs kinek és hová vezényelni őket az önkormányzati rendszeren belül, a „békeidőben” való kirendelés sem jön szóba. Természetesen a veszélyhelyzet miatt indokolt intézkedések alól ők sem mentesülnek.

 

 

Megnyugtatott dolgozók

 

„Az állami fenntartású egészségügyi intézményekben az igazgatók nem dönthetnek önállóan a dolgozók mellékállási kérelméről, hanem a »felettesüktől« kell engedélyt kérni: egy rendelőintézet esetén a városi kórház, a városi kórház esetén a megyei kórház igazgatójától, a megyei kórháznál pedig az Országos Kórházi Főigazgatóságtól – részletezi dr. Czermann Imre. – Az engedélyt kérő és megadó személy nem feltétlenül ismeri egymást, a döntés »arctalanná« válhat, így nehezebb bízni abban, hogy a dolgozó egyéni élethelyzetét megértik. Hiszen a legfontosabb, hogy gördülékeny legyen az ellátás. Ugyanez a helyzet a kirendelésekkel, egy kórházi dolgozót a megyei kórház igazgatója átvezényelhet máshová, ha ellátási hiány lép fel valamelyik intézményében.”

 

Pusztán az a tény, hogy itt a TESZ igazgatójának javaslata alapján a polgármester az, aki ezen a két legkényesebb területen dönt, megnyugtatja az itteni dolgozókat és idecsábította azokat, akik bizonytalanok voltak abban, hol vállaljanak főállást. Tehát az intézmény nem pusztán megtartotta az állományát, de bővült is az állandó munkatársak köre.

 

 

 

Szöveg: Kertész Anna

Fotó: Adrián Zoltán/Képszerkesztőség