Hatalmas siker a TE! Terézvárosi Fesztivál

Három nap, több mint tizenötezer látogató, 200 fellépő, 26 társulat és 50 színpadi program a hétvégén első alkalommal, hagyományteremtő szándékkal megtartott TE! Terézvárosi Fesztivál mérlege, mely a koncerteken, színpadi előadásokon túl az összes terézvárosi teátrumnak, a legnagyobb fővárosi színházaknak, illetve rengeteg helyi civil szervezetnek is bemutatkozási lehetőséget kínált.

Elképesztő kultúr- és stíluskavalkádban tobzódott augusztus 27-29-e között az Andrássy út lezárt szakasza, valahogy mégis egységes képet mutatott az oda érkezőknek. Három napon át ezernyi izgalmas kultúrprogram, színházi előadás, koncert, gyerekprogram, spontán flashmob és érzékenyítő akció várta a fesztiválozni vágyókat. Megvalósult mindaz, amit Soproni Tamás megelőlegzett a megnyitó beszédében: a Terézvárosi Fesztiválon nagyon sokan szereztek felejthetetlen élményeket.

 

 

 

 

A Langaléta Garabonciások a közönséget is meglovagoltatták

 

 

Terézváros humán ügyekért felelős alpolgármestere, Miyazaki Jun is úgy véli, hogy a TE! Fesztivál messze felülmúlta az elképzeléseket. "Reménykedtünk benne, hogy jók lesznek a visszajelzések, hogy elegendő ember eljön, de amikor meghallottam, hogy átléptük a 10 ezer főt, nagyon meglepődtem. Aztán mikor másnap mondták, hogy a 15 ezren is túl vagyunk, az már nem lepett meg annyira, akkor már tudtam, hogy ez a fesztivál igazi siker lett. Nagyon különböző korosztályokat, más-más ízlésvilágú embereket sikerült megszólítani a programokkal, és azt hiszem, mindenki talált közte ínyére való csemegét."

 

 

A gyerekeket bele sem számoltuk a 15 ezer látogatóba (nem kellett nekik karszalag), velük együtt közel 20 ezren lehettünk a fesztiválon

 

 

Az alpolgármester is végigfesztiválozta a hétvégét, bár ahogy mondta, ő ezúttal inkább a közönséget figyelte: "Nem ekkora volumenű rendezvényeket, hanem sokkal kisebbeket korábban magam is csináltam, így most inkább programszervezői mentalitással figyeltem a fesztivált. Nagyon nagy élmény volt például a szombat esti koncerten beállni a kerítés mögé: csak néztem a közönséget, hogy mennyire élvezik a zenét. De ugyanilyen élvezettel jöttem-mentem a fesztiválozók között, figyeltem a foodtruckoknál eszegető, jókedvű embereket, a köztük fel-felbukkanó színészeket. Úgy láttam, a közönségtől a fellépőkig mindenki a magénak érezte a Terézváros Fesztivált.

 

 

 

A Midlife Crisis zenekarral Simon Kornél is fellépett

 

 

 

Babicsek Bernát harmonikakíséretében Pokorny Lia szerelmekről énekelt: "Mért vagy hozzám oly hideg, Sanyi?"

 

 

 

A közönség nagyon élvezte az előadást

 

 

Miyazaki Jun a sikert nem magának könyveli: "Emlékszem, hogy amikor a magazinnak adott első interjúmban a kulturális területről kérdeztek, azt válaszoltam, hogy próbálok majd olyan szakembereket idehozni, akik a puszta nevükkel garanciát jelentenek arra, hogy itt nagyon izgalmas dolgok történjenek. Akkor még nem tudtam, hogy az a valaki Gálvölgyi Dorka lesz, akit harmincvalahány nagyon jó pályázó közül választottunk ki. Már a kezdet kezdetén beszélgettünk róla, hogy jó volna az októberben szokásos Terézvárosi Búcsút valahogy felfrissíteni. Egy nagyobb volumenű zenei-színházi fesztivált álmodtunk az Andrássy útra, amit Dorka és az Eötvös10 csapata a pokoli nehéz körülmények ellenére meg is valósított. Persze már korábban is bizonyítottak: a megelőző fél évben is fantasztikus programokat szerveztek, kezdetben az online térben, aztán, amint lehetett, szabad téren is. Én olyan teltházat még nem láttam a Hunyadi téren, mint amilyen a Nemzetek Fesztiválján, a spanyol napon volt. Cirka félév alatt a megújult vezetés bizonyította: a körülmények ellenére is meg lehet mutatni, hogy Budapest kulturális szíve tényleg Terézvárosban dobog.

 

 

 

 

Az Irie Maffia koncerten egy gombostűt nem lehetett volna leejteni, annyira dugig volt az Andrássy

 

 

 

Gyerekek is az első sorban tomboltak...

 

 

A fesztivált szervező Gálvölgyi Dorka, az Eötvös10 igazgatója, bár maximalista, szintén elégedett. "Amit elterveztem, úgy gondolom, összejött. Szerettem volna, hogy Terézvárosból az összes színház itt legyen, ez megvalósult, ráadásul itt voltak Budapest legnagyobb teátrumai is. Ezen kívül olyan vendéglátók, akik miatt nem kellett szégyenkezni, és a minden fesztivál elengedhetetlen kézműves blokkja is ténylegesen kézművészeti és iparművészeti termékeket kínált. Szerettem volna picit zöldíteni, ez is sikerült: volt ivókút, ahol a kulacsokat fel lehetett tölteni, papírpoharakat, fa eszközöket, papír szívószálat használtunk. A kulturális programok mellett bemutattunk nagyon sok helyi civil szervezetet is.

 

 

 

A kerekesszékes tánccsoporttal is fellépő Rocky Monday Egyesület érzékenyített is - a gyerekek szívesen próbálták ki, milyen nehéz kerekesszékkel szlalomozni

 

 

 

A fesztiválzáró Parno Graszt koncerten színren, nemre, korra és hovatartozásra való tekintet nélkül mindenki együtt táncolt a cigányzenére - igazán felemelő élmény volt

 

 

Azt gondolom, Terézvárosnak egy olyan arcát rajzoltuk meg, amit talán ennyire részletesen és komplexen ritkán láthatnak az emberek. Nyárbúcsúztatóként, azt hiszem, felrakta az i-re a pontot ez a rendezvény. Nagyon-nagyon örülnék, ha hagyományteremtő lenne és minden évben meg tudnánk rendezni." 

 

Szöveg: Csejtei Orsolya

Fotók: Ancsin Gábor, Bielik István, Berecz Valter