Folytatása következik…

Felgyorsulni látszanak az események a 2019-ben homlokzati rekonstrukción átesett Hunyadi téri vásárcsarnok körül. Az elképzelések ígéretesek és már van tervezője is a projektnek: a belső felújításra kiírt közbeszerzést a több századfordulós, gyönyörű terézvárosi épület, köztük a Saxlehner vagy a Haggenmacher-palota értékmentő renovációját is tervező Archikon építésziroda nyerte.

A tervezési feladat a több mint 9 ezer négyzetméternyi teljes terület ezen belül különösen a 2000 m2 –es csarnoktér felújítására, elsősorban belsőépítészeti, másodsorban építész szemmel elképzelt kiviteli tervek elkészítésére vonatkozik. Magában foglalja a megvalósításhoz szükséges tartószerkezeti (pl. födémek statikai vizsgálata), gépészeti, elektromos, tűzvédelmi és valamennyi szakági tervezést, beleértve az örökségvédelem igényeinek történő megfelelést is. A munka során tekintettel kell lenni arra, hogy a vásárcsarnok Budapest központjában, világörökségi területen (a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út védőövezetében, az Andrássy út közvetlen közelében) található védett műemléképület – e nézőpontból a majd’ 125 éves, csodaszép Czigler Győző-épület a lehető legjobb kezekbe került.

 

 

Disznófejú háziurak, megszelídített oroszlánok

 

Amikor annak idején, 1897-ben, a nagy csarnoképítési hullámban negyedikként, egyfajta társadalmi igényre válaszolva a Hunyadi téri piacépület elkészült, csarnoktere egységes képet mutatott. Ahogy Matus István, Terézváros főépítésze felidézte: „A termelők szekerekkel hozták a portékát, áthajtottak a szélesre tárt Főbejáráson, majd a középen szinte üres csarnokban lepakolták az árut, ami a számozott, bérelt pultokra és a széleken elhelyezkedő kis kioszkokba – a negyedik hajóban, hátul, a lángossütőn túl ma is látható néhány eredeti formájában – került. Középen szinte csak őstermelők árultak, a Hunyadi tér felé eső oldalon pedig hatalmas faládákban tartották a halakat. Az addigi időszakos piacokhoz képest a vásárcsarnokok hatalmas színvonalemelkedést, biztonságos és egyenletes áruellátást jelentettek.”

 

 

 

 

Az épület, bár stílusában hasonlít a korban épült többi csarnokhoz – a másik Czigler-tervezte Hold utcai épülettel számtalan azonosságot is mutat – kupolájával, lakóházként szolgáló fejépületeivel és a homlokzatát díszítő ökör- és disznófejekkel már saját korában is az egyik legkülönlegesebb volt mind közül. Ahogy Matus István mondta, a 19. századi eklektika (nagy római stílusának) részletekben, románcementből öntött díszítő elemeiben megjelenő  rendkívüli geg, ahogy a háziúr jellegű hatalmas állatfejek árnyékában megszelídített oroszlánok cipelik haza a cekkert.

 

 

 

 

20 milliárdért senki nem akarja

 

Némi toldozgatást és egy az 1920-as években megvalósuló kisebb felújítást leszámítva az épület állaga majd’ 100 éven át folyamatosan romlott. „A tetőt a ’80-as években megújították ugyan – meséli a főépítész, de abban sem volt túl sok köszönet, a kupola például zöld bitumenes zsindellyel lett beborítva. Az építéskori szintjét soha nem érte el a felújítások szintje, és bár rengeteg terv készült, lényegében 2013-ig minden nekiveselkedés elméleti szinten és függőben maradt.”

 

A tervek kezdetben a bővülés, növekedés jegyében alakultak – ahogy Matus István elmondta, eleinte, még a ’90-es évek végén, illetve a 2000-es években, egyfajta bevásárlóközpont-szerű komplexumban gondolkodtak a döntéshozók, ami, ha megvalósul, jelentős forgalomnövekedéssel is járt volna. Felmerült az is, hogy mindennek a logisztikai kiszolgálására az egész Hunyadi tér, későbbi elképzelések szerint a tér Csengery utcai szakaszán épülhetne egy nagy mélygarázs, de ennek a „zöldmozgalom” idejekorán ellenállt. „Az engedélyezés-szintű tervek most is megvannak, de mivel egy mai áron 20-30 milliárdos, a Csarnok piac jellegét is felülíró beruházásról lett volna szó, a program elhalt. Ennyiért senki nem akarta – magyarázza Matus István.”

 

 

 

 

Hat milliárd is sok érte

 

Később, 2013-ban új lendületet vett a dolog – a főépítész egyik első feladata lett, hogy a vásárcsarnok legoptimálisabb felújításának előkészítésében, tervezésében segítse a kerület vezetését. Olyan térben kellett gondolkodni, melyben a fő funkció a piaci marad, ugyanakkor a csarnok működése – a beszállítás, az élelmiszerek tárolása – sokkal profibb lesz, de a műemlék elsődleges értékeit nem sértve a háttérben zajlik. A fejépületek sorsán is elgondolkodtak: akkoriban már csak 3-4 lakást laktak, helyettük kiadható irodák vagy egy szálloda lehetősége is felmerült. „Úgy látszott, érdemes egy legalább 50 férőhelyes garázst is tervezni a pincébe – folytatja a főépítész – ehhez funkcióvizsgálatra volt szükség.

 

Még ugyanebben az évben megkerestek minden olyan hazai tervezőirodát, amelyek már terveztek piacot, hogy a vázolt funkciómegadással ajánlatokat kérjenek be tőlük. Az ajánlatok és referenciák értékelése után kapott tanulmányterv-megbízást a Klauzál téri vásárcsarnokot is tervező iroda (Kun Zoltán építész), mely sok mindent átvett mintaként az ottani megoldásokból. Kidolgozásra került, hogy épüljön a csarnokba egy afféle gasztrogaléria, és a terv az 50 parkolóhelyes garázs jelentős szerkezeti átalakítást igénylő részleteit is tartalmazta.

 

„Beruházási volumennek 3,5-4 milliárd Ft lett belőve – magyarázza Matus István – de mire 2016-ra közbeszerzés lett belőle, addigra úgy elszálltak az építési árak, hogy nem kaptunk 6 milliárd alatti árajánlatot. A kerület vezetése, teljesen érthető módon, nem ment bele egy ennyire drága felújításba, így hát annyit valósítottunk meg belőle, amennyi észszerűnek tűnt: Először rendbe hoztuk a fejépületek tetejét – megcsináltuk a teljes fedélszéket, a kőpárkányokat, a tető cserépfedést, a kupola pedig horganylemezfedést kapott. Majd első sorban az akkori polgármester javaslatára – legalább a külső állapot és megjelenés legyen rendben – felújítottuk a homlokzatot. És persze gondolkodtunk tovább, hogyan lehet a növekedés kényszerét elhagyva úgy csökkenteni a programon, hogy a piac funkcióra koncentrálva a belső tér is megújulhasson.”

 

 

 

 

Képviselje az újat, ne bántsa a régit

 

Mivel a belső tervezés hibádzott, az akkori alpolgármester, Simonffy Márta főleg belsőépítész irodákat kérdezett meg arról, milyen javaslataik lennének a csarnok belső átalakítására. „A legfontosabb számomra akkor is az volt, és még most is az, hogy a belső tér a korszerűsítés mellett megtartsa az egyediségét – magyarázza a képviselő. – Olyan anyagok legyenek felhasználva, amelyek korszerűek ugyan, de harmonizálnak a régi értékekkel. Amelyek a 21. századot képviselik, de nem bántják a 19-et. Nagyon sokat foglalkoztam épületesztétikával, külső-belső terek összhangjával – számomra talán ez az egyik leglényegesebb momentum, amit megteremtettek a 19. század végén. Ezen kívül a fejépületek tartalmi részével és a csarnok pavilonrendszerével, esetleg annak mobilitási lehetőségével is foglalkozni kell. A mobil árusítóhelyek lehetőséget teremthetnek rá, hogy több funkciót (nappal piacit, este művészetit vagy akár gasztronómiait) kapjon az épület – bármikor bármire lehessen használni. A lényeg – véli Simonffy Márta, hogy az eredeti acélvázas szerkezet, a transzparencia ne sérüljön.”  Bár sajnálja, hogy a vezetőváltással távol került a szívügyétől, bizakodással tölti el, hogy amit anno nagy alapossággal felmértek és leírtak, azt a jelenlegi vezetés nem annulálja. Bár nem minden részletben értenek egyet – szerinte például nem szabadna a piacon komposztálni – alapvetően jónak tartja a jelenlegi irányt.

 

 

Megfontoltan, mindenre gondolva

 

Az új vezetés 2019-ben ismét restartot nyomott. „Lassan, a legapróbb részleteket átgondolva álltunk neki a munkának – meséli Győrffy Máté városfejlesztésért felelős alpolgármester –, hogy tényleg csak annyit építsünk, amennyit szükséges.” Első lépésként Temesvári Szilvia zöld ügyekért felelős alpolgármester kezdeményezésére a Jóügy Kft. és a Meet elindított egy társadalmasítást, azaz kérdőívekben megkérdezték a piaclátogatókat és a piacon dolgozókat, hogy milyen szolgáltatásokra lenne szükségük, milyen fejlesztéseknek örülnének a Hunyadi Csarnokban.

 

„Ezzel párhuzamosan mérnökileg is elkezdtünk gondolkodni – megkerestünk 12 tervezőirodát, olyanokat, akik már terveztek vásárcsarnokot, és kiírtunk egy ötletpályázatot. Persze építészeti koncepciót is, de leginkább a csarnok logisztikájának, működésének a kitalálását vártuk ezektől az irodáktól. Négy pályamű ötleteiből és a társadalmasítás eredményei alapján késztettük el a kiviteli tervezés közbeszerzési kiírását – ennek a nyertese lett az Archikon. A cél, hogy közösen azt találjuk ki, hogyan tudna leghatékonyabban, legjobban működni a Hunyadi téri vásárcsarnok, akár úgy, hogy egy több mindenre használható teret hozunk létre.”

 

 

 

 

Az építészeknek jelenleg azt kell megoldaniuk, hogy maga a csarnoképület alkalmas legyen a mindenkori piachasználatra, ugyanakkor arra is, hogy egyéb kulturális, közösségi eseményeket lehessen ott lebonyolítani. „Elbontható mobilegységekkel képzeljük el a középső részt – magyarázza Győrffy Máté –, a pavilonokat, kioszkokat az oldalhajókban helyeznénk el. Nagyon szerencsés az épület elhelyezkedése, mert a vendéglátóhelyeket ki lehet szervezni az utcafrontra – a gazdaságos működéshez rájuk is szükségünk lesz. Ami még fontos, hogy ki szeretnénk nyitni a Szófia utca felé a csarnokot – a belső felújítással együtt a környező utcákat is meg szeretnénk újítani, gyalogosbaráttá tenni, hogy a Hunyadi tér és a csarnok még jobban bekapcsolódhasson a belváros vérkeringésébe.”

 

 

 

 

A csarnok tervezésére 6 hónapja van az Archikon építészirodának. Attól függően, hogy milyen gyorsan zajlik majd az engedélyeztetés, nagy valószínűség szerint jövő év végén lehet majd kiírni a kivitelezési közbeszerzést, így 2023-ban el is tud kezdődni a tényleges munka.

 

 

Szöveg: Csejtei Orsolya