Fegyverropogás a Pethő Sándor utcában

Egy történelmi csatajelenetet adtak elő a Pethő Sándor utcában a varsói felkelés 74. évfordulóján.

A magyar honvédek felkelőknek nyújtott önzetlen segítségéről emlékezett egy történelmi csatajelent rekonstrukciójával a budapesti Lengyel Intézet a varsói felkelés 74. évfordulóján.

 

 

Becsapódó gránátok éktelen robaja, gépfegyverropogás hangja verte fel a Pethő Sándor utca csendjét a fülledt nyári délutánon.

 

A német főhadiszállás előtt barikádot építettek a lengyel felkelők

 

A Terézvárosi Magyar–Angol, Magyar–Német Két Tannyelvű Általános Iskola udvarán magyar és lengyel katonai hagyományőrzők elevenítették fel a 74 esztendővel ezelőtti, 1944. augusztus 1-jén 17 órakor megindult varsói felkelés néhány mozzanatát.

 

A felidézett jelenetben a felkelők összecsaptak a német katonákkal

 

A budapesti Lengyel Intézet a valós történelmi eseménnyel hajszálpontosan azonos időben megtartott megemlékezésén részt vett Jerzy Snopek, Lengyelország nagykövete és Simonffy Márta, a terézvárosi önkormányzat kultúráért és humán területekért felelős alpolgármestere.

 

A lengyel nagykövet töprengve figyelte a hagyományőrzők bemutatóját

 

A csatajelenetek rekonstrukcióját követően a Lengyel Intézetben a fordító, Mitrovits Miklós ismertette röviden Maria Zima Magyar katonák és a varsói felkelés című, közelmúltban megjelent könyvét. A megemlékezés a Magyar korridor – Varsó 1944 című dokumentumfilm vetítésével ért véget.

 

Mitrovits Miklós mutatta be Maria Zima könyvét

 

Az alkotásokból a jelenlévők megismerhették a varsói felkelés hiteles történetét és a magyar katonák abban betöltött szerepét. Megtudhatták, hogy a náci Németország által megszállt lengyel fővárosban a Honi Hadsereg irányításával 63 napon át tartó küzdelemben csaknem 18 ezer fegyveres ellenálló és közel 200 ezer civil vesztette életét, akiknek több mint egyharmada tömeges kivégzések áldozata lett. A német csapatok öregeket, nőket és gyerekeket mészároltak le, a lakosságot élő pajzsként használták gyalogságuk és tankjaik védelmére.

A harcok alatt az egyre szorosabbá váló német ostromgyűrű szorításában az egymástól elvágott lengyel felkelőknek az akkor még a németek oldalán harcoló – de már a kiugrásra kísérletet tevő – magyar csapatok segítséget nyújtottak. Az irányításuk alatt lévő területeken – szabotálva a német hadvezetés parancsait – a lengyel katonákat fegyverekkel és hadifelszerelésekkel látták el, átadták nekik a haditerveket, a sebesülteknek orvosi ellátást biztosítottak, bújtatták a menekülteket.

 

Amikor „kitört a béke”, a gyerekek vették birtokba a hadieszközöket

 

Az egyenlőtlen küzdelemben a szabad és független lengyel állam létrehozásáért vívott elkeseredett harcba a nyugati szövetségesek nem, vagy csak igen csekély mértékben avatkoztak be, a Varsótól mindössze 30 km-re állomásozó szovjet csapatok is tétlenül szemlélték a német offenzívát. A magukra hagyott felkelők október 2-ai kapitulációját követően a német hadsereg különleges egységei felégetve és felrobbantva mindent, szinte a földdel tették egyenlővé a lengyel fővárost.