Egy hét a végtelen szeretet jegyében

A szervezők tízezreket várnak a szeptember 5-én kezdődő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra, amelynek több eseménye mellett a Ferenc pápa által celebrált zárómise is érinti Terézvárost. A rendezvény jelentéséről, jelentőségéről az Avilai Nagy Szent Teréz Plébániatemplom plébánosával, Horváth Zoltán protonotárius kanonok, esperessel beszélgettünk.

Másodszor rendezik Magyarországon a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust (NEK), és újra egy kizökkent világ keretezi az eseményt: az első alkalommal, 1938-ban a közelgő világború, most az egész emberiséget sújtó járvány vet árnyékot rá. A kongresszus dátumozása is 2020-as, hiszen eredetileg egy évvel korábban tartották volna meg Budapesten.

 

 

Emlékezni, hálával

 

„Az eucharisztia egy görög kifejezés, ami hálaadást jelent. Hálaadás azért, hogy Jézus Krisztus nemcsak meghalt értünk, de feltámadt és az oltáriszentségben köztünk, bennünk él. Az utolsó vacsorán a kenyeret kézbe véve megtörte, és így szólt tanítványaihoz: »Ez az én testem, amely értetek adatik. Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre«. Majd fogta a borral telt kelyhet és azt mondta: »Ez a kehely az új szövetség az én véremben, mely értetek kiontatik«. A kenyér és a bor színe alatti áldozatban tulajdonképpen minden eucharisztikus alkalommal Krisztus keresztáldozata valósul meg. Parancsát teljesítjük, amikor áldozatának emlékezetét ünnepeljük. A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus az oltáriszentség megismeréséről, megismertetéséről, tisztelete elmélyítéséről, nagyon leegyszerűsítve Krisztus értünk hozott áldozatáról, irántunk érzett végtelen szeretetéről szól” – magyarázta a rendezvény elnevezését Horváth Zoltán protonotárius kanonok, esperes, az Avilai Nagy Szent Teréz Plébániatemplom plébánosa.

 

 

 

 

Itt dobog a kongresszus szíve

 

A NEK három fontos eseménye is Terézvároshoz kötődik. Az első, szeptember 8-án az Avilai Nagy Szent Teréz Plébániatemplom többnyelvű szentmiséje lesz, ahol a Zeneakadémia tanáraiból, egykori diákjaiból álló templomi kórus, a Capella Theresiana is szerepel. A kongresszus egyik legszebb és legfelemelőbb programja lesz a Kossuth téri szentmise és eucharisztikus gyertyás körmenet szeptember 11-én, amely a Parlamenttől indul és az Andrássy úton haladva a Hősök terén ér véget. A másnapi pápai mise beléptető pontja az Oktogonnál lesz, a Hősök terén a főoltár az Andrássy úttal szemben helyezkedik majd el.

 

Nem csak az események érintik a kerületet, Zoltán atya elmondása szerint a kongresszus szíve is Terézvárosban dobogott, hiszen az előkészítő munkát végző kongresszusi titkárság a Vörösmarty utcai volt Oltáriszentség Plébánia épületében működött. Az Avilai Nagy Szent Teréz templom közösségének tagjai otthonukban zarándokokat fogadnak, a plébános pedig a pápai szentmise előkészítésén munkálkodik.

 

 

A szentatya is eljön

 

„Ez egy olyan ökumenikus jellegű rendezvénysorozat is, amely a programok – szentmisék, lelkigyakorlatok, tanúságtételek, kiállítások, koncertek, az emberi lét nagy kérdéseit felvonultató előadások – gazdagsága, lelki tartalma miatt nemcsak a katolikus hívek, de a más felekezethez tartozók, a vallást elutasítók számára is életre szóló ajándék lehet” – mondta a plébános.

 

A pápa személyes jelenléte kivételes dolognak számít az esemény életében, nagyon nagy megtiszteltetés, hogy szeptember 12-én a kongresszus záró szentmiséjét Ferenc pápa celebrálja. Zoltán atya szerint ez a gesztus annak szól, hogy Közép- és Kelet-Európában a hűség a hithez, az egyházhoz, a pápához erősebb, mint Nyugat-Európában.

 

 

 

 

Pápák Magyarországon

 

Szent II. János Pál pápa első ízben 30 éve, 1991-ben lépett magyar földre, majd 1996-ban Győrben és Pannonhalmán járt. Korábban, harmincegy évvel pápává választása előtt, Achille Ratti, a majdani XI. Piusz kereste fel a magyar fővárost. Angelo Giuseppe Roncalli, aki 1958-ban XXIII. János néven foglalta el Szent Péter trónusát, kétszer is megfordult Budapesten, 1912-ben és 1930-ban. Az 1938-ban Budapesten megrendezett 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson két majdani pápa is jelen volt, az egyik maga a pápai legátus, Eugenio Pacelli bíboros (aki egy év múlva XII. Piusz pápa lett), illetve a kíséretében tartózkodó Giovanni Battista Montini (1963-tól VI. Pál pápa).

 

Így kezdődött

 

Az eucharisztikus kongresszus története egy zarándoklatként indult, amelyet – azt érezve, hogy az oltáriszentség, a mise iránti érdeklődés lankadt az emberekben – egy dél-franciaországi asszony, Émilie-Marie Tamisier szervezett 1874-ben. A mozgalom kiteljesedéseként az első Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust 1881-ben Lille-ben tartották. Azóta eleinte évente, majd kétévente, a második világháború után pedig négyévente rendezik meg, a folytonosságát csak a két világháború szakította meg. Először Rómában X. Szent Piusz pápa vett részt 1905-ben Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson.

 

 

Szöveg: Dobi Ágnes

Fotó: Tuba Zoltán/Képszerkesztőség