Covid-kisokos

Hogyan terjed a koronavírus?

Önmagában „repkedő” koronavírusoktól nem kell tartanunk. Ezek mindig vízcseppeken utaznak, főként a lehelettel, aeroszolos formában jutnak ki a levegőbe, úgy cserélnek gazdát. Előfordul, hogy „leülnek” a tárgyakra, onnan viszont csak úgy juthatnak a szervezetbe, ha a kezünkhöz ragadva mi magunk juttatjuk be a szánkba, orrunkba azokat. Ezért hatásos a védelemben a maszk. Ha az rajtunk van, akkor nem piszkáljuk az arcunkat és a levegőben utazó vírusok sem jutnak be a szánkba, orrunkba.

Segíti-e a koronavírus elleni védekezést az influenza elleni védőoltás?

Nem közvetlenül, de igen, segíti. Mivel a koronavírus a nyálkahártyát károsítja, az influenzára fogékonnyá tesz. Azt pedig még nem tudjuk, hogy milyen hatása van az influenzának a koronavírussal együtt. Tény, hogy míg márciusban a légúti panaszokkal orvoshoz fordulók közül minden huszonötödik volt érintett a koronavírussal kapcsolatban, most már minden negyedik az. Könnyíti az orvos dolgát, ha tudja, hogy a páciens kapott influenza elleni oltást, így ugyanis hamarabb merül fel a Covid-fertőzés, ezáltal könnyebb, gyorsabb a beteg elkülönítése. Most tehát érdemes minél szélesebb körben alkalmazni az influenza elleni oltást.

Milyen maszkot használjunk?

Utcai viseletre nagyon megfelel a háromrétegű sebészi maszk, amit akkor érdemes cserélni, ha benedvesedett a légzéstől. A vírust hordozó csepp cikázva közlekedik, ezért a több réteg között nehezebben jut be a szájba, az orrba. Ezért hasznosak a textilmaszkok közül is a többrétegűek. Fontos, hogy az orr és a száj együtt legyen fedve, a maszk pedig minél jobban illeszkedjen az archoz. Ezt úgy érhetjük el, hogy az orrnyeregnél összecsippentjük. A speciális FFP-maszkokat fertőzőosztályokon használják, ezek viselése felesleges az utcán. A szelepeseknél pedig ügyeljünk arra, hogy azokban legyen szűrő. Anélkül ugyanis növeli a fertőzésveszélyt, mert a szelep csak a kilégzést könnyíti. A maszk levételekor a fül mögött fogjuk meg a gumit, a zsinórt, úgy húzzuk le, utána pedig rögtön mossunk kezet. Tilos le-föl húzogatni az arcunkról, mert ilyenkor könnyen megdörzsölhetjük a szánkat, az arcunkat, és azzal be is visszük a szervezetünkbe az esetleg ott lévő kórokozókat.

Hogyan mossuk, fertőtlenítsük a maszkot?

Elég mosószerrel vagy szappannal kimosni, a lényeg, hogy utána jól száradjon ki, ezt vasalással, gőzöléssel segíthetjük. Fertőtleníteni, forrázni szükségtelen. A kezünkre is csak olyankor használjunk fertőtlenítő gélt, folyadékot, amikor nem megoldható a szappanos kézmosás. Felesleges, sőt veszélyes túl sűrűn fertőtleníteni, az ugyanis kiszárítja, sérülékennyé teszi a bőrt. A koronavírus 6–36 óra után elpusztul.

Mekkora távolság tartására törekedjünk a védekezés érdekében?

Mivel a vírus aeroszolfertőzéssel ér el minket, érdemes megtartani a biztonságos távolságot. Ez például egy színházban, moziban, hangversenyen, ahol az emberek csendben üldögélnek, akár egy méter is lehet. Más a helyzet egy focimeccsen, buliban vagy sportolás közben, ahol hangosan kiabálnak, énekelnek, erősen lihegnek a résztvevők. Itt a 3-4 métert is érdemes tartani, hiszen a levegő nagy erővel áramlik ki, így messzebb képes elszállítani a vírust. Átlagban a másfél méter megfelelő.

Hogyan viselkedik a koronavírus nagy hidegben, forróságban vagy nedves helyen?

Erről nagyon keveset tudunk. Mai ismereteink szerint a melegben és hidegben egyaránt jelen lehet. Elvileg a páradús környezetben a permet gyorsabban leszáll, ezért a fürdők nem számítanak különösen veszélyes terepnek, hiszen a klóros vízben már biztos elpusztul a vírus. A távolságtartásra persze itt is törekedni kell.

Mik a Covid jellemző tünetei?

Nincs igazán tipikus tünete. Talán az íz- és szagérzékelés elvesztése az egyetlen ilyen. Ugyancsak gyanúra ad okot a kínzó, száraz köhögés. Sokaknál jelentkezik a láz, de vannak, akiknél egyáltalán nem. Ugyancsak megjelenhet fejfájás, hasmenés, gyengeség, elesettség.

Miért különösen veszélyes a koronavírus okozta megbetegedés?

Míg az influenza során bakteriális felülfertőzés okozhat tüdőgyulladást, addig a koronavírus nemcsak a légutakat károsítja, hanem az erek belhártyáját támadja. Véralvadási rendellenességet, vérrögképződést, súlyos hegesedést okozhat több szervben.

Aki egyszer már megkapta, védett lesz a betegséggel szemben?

Sajnos ezt így nem mondhatjuk ki. A tapasztalatok szerint, aki tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel vészelte át a betegséget, az pár hónap múlva már nem biztos, hogy védettséget mutat. Akinek súlyosabb tünetei voltak, azoknál hosszabb lehet a védettség, de már erre is volt ellenpélda. Nagyon bizonytalan még a tudomány ezt illetően is.

Mivel érdemes csillapítani a lázat, amennyiben felmerül a Covid-gyanú?

A Covid–19-betegségre még nincs speciális, hatékony és törzskönyvezett gyógyszer, de egyre biztatóbb tapasztalatok vannak. Enyhe és középsúlyos esetekben a szokásos láz- és fájdalomcsillapítók, esetleg köptetők, köhögéscsillapítók jönnek szóba a panaszoktól, tünetektől függően.

Márciusban elterjedt, hogy a nem szteroid gyulladásgátlók közül az ibuprofén szedése nem tanácsos, de ezt semmilyen tudományos vizsgálat nem igazolta. Sőt, akik más panaszaik miatt ezt kapták, a szokásos adagban továbbra is szedjék. Természetesen az ismert mellékhatások miatt minden esetben érdemes az orvos tanácsát kikérni, illetve a túladagolás is elkerülendő.

Akinek korábban a paracetamol, a diklofenák vált be, az is használható. Újabban egyre többször javasolt szer az acetilszalicilsav is.

Van már hatékony gyógyszer a súlyosabb tüneteket produkáló fertőzöttek kezelésére?

Biztató, hogy középsúlyos és súlyos esetekben jó eredményt lehet elérni olyan gyógyszerekkel (például a remdesivirrel és a favipiravirrel), amelyeket eddig más betegségnél alkalmaztak.

Ma már egyértelműen igazolódott, hogy koronavírus-fertőzésből felgyógyult betegek vérszérumából nyert antitestekkel, idejében alkalmazva, sikeresen lehet passzív immunizálást végezni. Emiatt kérik a gyógyultakat véradásra. Úgy tűnik, hogy az oltás megjelenése előtt egyre több használható gyógyszerben bízhatunk.

Milyen vitaminokkal érdemes felkészíteni a szervezetünket a vírus legyőzésére?

Az egészséges életmód, a vitamindús táplálkozás, a sok mozgás, a káros szenvedélyek elkerülése együttesen erősíti az immunrendszert. Ezen pár napos vitaminkúrával alig lehet javítani. A sok nyers zöldség és gyümölcs, a bő folyadékfogyasztás biztosan előnyös.

A vízben oldódó C-vitamin nem raktározódik el a szervezetünkben, ezért átmenetileg akár 1000 mg szedése biztosan nem ártalmas.

A zsírban oldódó D-vitamin esetén viszont előfordulhat túladagolás, de hazánkban a téli időszakban a 2000 NE napi szükséglet töredékét tudjuk fedezni, ezért a pótlása indokolt.

Az oldalt összeállította Gajdács Emese