Berta Zsolt volt a Líra-Pont vendége

Az év utolsó Líra-Pont irodalmi estjének vendége Berta Zsolt szépíró volt.

Az irodalmi estet Simonffy Márta kultúráért felelős alpolgármester nyitotta meg. Elmondta, hogy számára kiemelten fontos, hogy az emberek életének része legyen a kultúra, ezért dolgozik azon, hogy a kerületben élők is megismerhessék a mai szépirodalmat, zenét és képzőművészetetet, és kifejezetten örült, hogy az idei évadban utolsó alkalommal a népszerű írót láthatta vendégül a Líra-Pont.

 

Simonffy Márta köszöntője

 

Berta Zsolt bezsélgetőpartnere Tölgyesi Bella volt, aki elsőként az 1956-os időkhöz való viszonyulásáról kérdezte az irót, hiszen a regény ebben a korszakban játszódik. Mint megtudtuk, elsősorban édesapja élettörténete ihlette a művészt. Berta Zsolt általában ösztönből ír, azonban ez alkalommal már egy kész történet vezette az írásban:

 

– Magyarország, Budapest, hatvanas évek. Közelebbről a Moszkva tér, vagyis a Kalef és környéke. Az elhíresült Kalef galerit már szemmel tartja a titkosszolgálat, ám ők erről még nem tudnak. Élik, illetve élni próbálják az akkori fiatalok életét: a srácok egyszerre álmodoznak csajokról, disszidálásról és a forradalom feltámasztásáról, gondtalanságuk azonban nem tart sokáig. A diktatúra ugyanis könyörtelenül leszámol velük: kifinomult eszközökkel veszejti el vagy teszi élőhalottá őket.

 

Berta Zsolt, a Líra-Pont vendége

 

A Kalef című regény az író saját életét díszletként használó Jancsiszög „folytatása”, bár időben a Kalef megelőzi. Berta készül a folytatásokra is: egy regényt szentelne a Cseke család történetének múltjából az I. világháborús időkből, egyet pedig a fiúk (Cseke András főszereplő vagy a saját) életéből merítve.

 

Az érdekfeszítő beszélgetés után a művész ízelítőül felolvasta kedvenc részét a Kalefből, ezt követően az alpolgármester ajándékaként a végén mindenki megkapta a teljes regényt otthoni olvasásra.