Beköltözött az irodalom a Hunyadi térre

Az önkormányzat invitálását elfogadó vendégeket, az est főszereplőjét és a beszélgetőtársául szegődött ugyancsak József Attila-díjas írót, költőt és irodalomtörténészt Ferdinandy Györgyöt a tavaly elindított rendezvénysorozat főszervezője, Simonffy Márta, a terézvárosi önkormányzat alpolgármestere köszöntötte május 30-án.

 

Simonffy Márta az író-olvasó találkozóról elmondta: az olvasónak többnyire már egy íróval találkozni is öröm, kivált élvezetes tanúja lenni egy olyan kötetlen, baráti hangvételű beszélgetésnek, amelynek során két elismert íróember osztja meg egymással és közönségével gondolatait. A Líra-Pontban megtartott irodalmi estek célja, hogy a felkért alkotókhoz közelebb kerülhessenek azok, akik a műveiket ismerik és szeretik. A rendezvény másik, nem kevésbé fontos küldetése, hogy a szerzők bemutatkozhassanak azoknak is, akik eddig még nem találkoztak az általuk írt könyvekkel, de valamiért felkeltette érdeklődésüket a meghirdetett irodalmi esemény.

 

Mint fogalmazott, a megjelenő könyvrengetegben nehéz rendet vágni, az értékes alkotók művei olykor még a kortárs művészek munkásságát egyébként figyelemmel kísérők előtt is rejtve maradnak. A mai kortárs alkotók legjobbjainak művei holnap klasszikusokká nemesednek, ezért érdemes olvasni őket – fűzte hozzá az alpolgármester.

 

Ferdinandy György nemcsak Csender Levente Örök utca címmel közelmúltban megjelent novelláskötetét méltatta, de megosztotta a jelenlévőkkel barátságuk születésének kacagtató történetét is.

 

A két író felváltva anekdotázott, majd komolyra fordítva a szót, Ferdinandy György Csender Levente kötetéről szólva hangsúlyozta, ez egy nagyon komoly, sok tekintetben nyomasztó mű. A mulatságosnak tűnő novellákról is hamar kiderül, hogy egyáltalán nem viccesek, hiszen szinte kivétel nélkül nehéz sorsú emberekről, az elesettségről, az emberi nyomorúságról szólnak.

 

 
Ferdinandy György és Csender Levente barátságuk vidám történeteit is megosztotta a közönséggel

 

Rögtönzés helyett felolvasta az Örök utcáról írt ismertetőjét, amelyben úgy fogalmazott: Csender Levente a csődbe jutott, az elfuserált életek krónikása. Témái: az öregség, a nyomor, a betegség. Szereplői szajhák, alkoholisták, közmunkások vagy munkanélküliek. Ki- és bevándorlók, helyüket kereső, egyszóval útpadkára szorult emberek. Az Örök utca azonban több egy ilyen szenvtelen felsorolásnál, amit itt látunk, nem valamiféle átmeneti marginális állapot, ez az utca, a mi utcánk, sajnos örök – tette hozzá. Ilyen a világ, amiben élnünk adatott, nem csak alulnézetben. Ilyen, akármerre forgatjuk. Csender Levente a némák, a dadogók helyett meséli el a valóságot szépen és hitelesen.

 

A humor és a szívszorító valóság találkozásának ellentmondásos érzését hamarosan a közönség is megtapasztalhatta, amikor is a szerző felolvasta a Lillácska, avagy egy karrier ívelése című novelláját.

 

Az erdélyi születésű, 1991 óta Magyarországon élő szerző elmondta, az Örök utca a hatodik kötete. Írásakor nem érezte, hogy kifogyott volna az erdélyi témákból, de azt a kérdést tette fel magának, túl tud-e lépni a gyökerein, a gyermekkorától áttelepüléséig beléívódott világon. Elmesélte, hogy Nietzsche Az örök visszatérés tana című tanulmányát olvasva elgondolkodott azon, mit is értett a filozófus az örök visszatérésen. A műben szerepel az örök utca, ahol az emberek a sors által rájuk aggatott málháikkal menetelnek. Nietzsche azon töpreng, hogy vajon ha az ember újjászületik, akkor az elméje is megújul, s tiszta lappal indul, avagy emlékszik a korábbi életeire és cipeli magával tovább korábbi batyuját.

 

 
Csender Levente mesélt az Örök utca születéséről is

 

A kötet történeteiben ő maga azt kutatja, hogy szereplői ki tudnak-e lépni addigi életükből, van-e tovább, van-e újrakezdés.

 

A találkozó végén a szerző dedikálta a terézvárosi önkormányzat által a jelenlévőknek ajándékozott Örök utca című novelláskötetét.