Balkoni állapotok

Kirobbanó életöröm, szépség és vidámság – ezt árasztják magukból az önkormányzati balkonszépségverseny díjnyertes kertjei. Minden kertész más és más, de közös vonásuk, hogy növények nélkül el sem tudják képzelni az életüket. Mindannyian úgy gondolják, legyen egy kert bármily kicsiny, sok törődést és figyelmet igényel. A befektetés azonban mindig megtérül.

Zsuzsa és Piroska korban és mentalitásban is eléggé különböznek, de a balkonkertről egyformán gondolkodnak: a két szomszédasszony ágyásait nem választja el egymástól semmilyen határvonal. A korlátra akasztott balkonládákban egybefüggő sávként nyíló virágok színes kavalkádja fogadja a Teréz körúti udvarba érkezőt. A széltől védett folyosó rendkívül jó adottságú, reggeltől estig süti a nap nyáron, így a hőségben naponta kétszer is locsolni kell – cserébe decemberben sem kell a fagy elől a hátsó lépcsőházba menekíteni a hidegre kevésbé érzékeny növényeket. A két hölgy korábban is jó szomszédként élt egymás mellett, de a kertészkedés kapcsán egyre többet beszélgetnek, tervezgetnek, így jó ismerősökből szinte észrevétlenül valódi kertbarátokká lettek.

 

Különböző stílusok

 

A páros közös öröme és munkája „aranyérmet” ért a terézvárosi önkormányzat idén is megrendezett balkonszépségversenyén: a legszebben virágzó kiültetés kategóriában Németh Piroska és Serege Istvánné Zsuzsanna pályázata lett az első, a szomszédi összefogás jutalmaként pedig különdíjat is kaptak.

 

Pedig nem is egyszerre fogtak bele ebbe a hobbiba: Zsuzsa sok évvel ezelőtt kezdte a kertészkedést, míg Piroska csak a tavalyi home office-os időszakban kapott rá. Ám olyan lendülettel gondozta növényeit, hogy mennyiségben utolérte Zsuzsát, és a két kert gyakorlatilag összenőtt. „Zsuzsához képest én még csak tesztüzemmódban járó, kezdő kertész vagyok. Szívesen fogadom a tanácsait, de magam is sokat olvasok a témáról” – mondja Piroska.

 

 

Zsuzsa és Piroska közösen indult a versenyen

 

Ennek ellenére nem másolják egymást, hanem saját elképzeléseik mentén haladnak. „Kifejezetten szeretem az élénk, egymástól hangsúlyosan eltérő színű virágokat társítani” – mutatja az egyik, petúniával teleültetett ládát Zsuzsa, míg Piroska egy-egy kompozícióban szívesen játszik a színárnyalatokkal. A növények ápolását tekintve is más utakon járnak. Zsuzsa tápfolyadékkal teszi életerősebbé virágait, ellenben Piroska csak az ültetéskor használ táprudat, utána már vízben oldott, csipetnyi cukorral felfuttatott, élesztős vízzel táplálja a növényeket.

 

 

Virágözön a negyediken

 

A fajtákat illetően igencsak hosszú lenne felsorolni, hogy a teljes arzenáljuk mi mindenből áll. A petúniától kezdve a muskátlin, a nap-, a vihar-, a kokárdavirágon, cseppecskén, vinkán, egyiptomi csillagfürtön, a csüngő és bokros szúnyogűzőn, a tölcséres jázminon át tavasztól őszig elképesztően sokféle virág nyílik a kertjükben.  Az embermagasságúra nőtt bársonyvirág – közkeletű nevén büdöske, ami normál körülmények 10-20 centire nő – igazi unikumnak számít.

 

Ízek kertje

 

A mostani sikeres próbálkozásáig megannyi kertészkedési kudarcélményen keresztül vezetett az útja Csákvári Lilinek, aki az ehető és fűszernövény kategória első helyezettje lett. Pályázatában sem titkolta korábbi kisiklásait, így nem véletlen, hogy kitartását a zsűri állhatatos kertészkedésért különdíjjal is jutalmazta.

 

 

Lili kertjében szinte minden ehető

 

A harmadik emeleti otthona előtti folyosórészen kialakított pár négyzetméternyi, fűszernövényekben gazdag kertjében csak olyan fajtákat tart, amilyeneket szeret. Nyáron volt cukkinija, spenótja, paradicsoma, sőt még babot is termelt. Kertjében a bazsalikom több változata, például a provance és a görögbazsalikom is megtalálható. De terem benne még vízitorma, menta, citromfű, borágó, körömvirág, majoránna, zsálya, kakukkfű, petrezselyem és sarkantyúka is. Nagy bánata, hogy hiába ültette tele a balkonkertet csábító növényekkel, a méhek mégis elkerülték az oktogoni ház harmadik emeletét.

 

 

 

A bazsalikom az egyik kedvenc

 

„Világéletemben szerettem növényekkel bíbelődni. Próbálkozásaim évről évre egyre jobban sikerülnek. Legnagyobb álmom, hogy egyszer egy igazi, nagy kertem lesz” – mondja ábrándozva. De addig is hasznosítja az önkormányzat által szervezett permakultúra-tanfolyamon tanultakat, és jövőre kipróbálja, a gyakorlatban hogy működik a vertikális kertészkedés.

 

Emlékeket idéznek

 

Huszonhét évvel ezelőtt, az első görögországi útjáról hozta haza azokat a pici ágacskákat, amelyek évtizedek alatt virágokat ontó, majd háromméteres gyönyörűségekké lettek. Fehérvári Elvira buja balkonkertjének igazi ékességei a hatalmas leanderek, amelyek már messziről mágnesként vonzzák a tekinteteket, ő pedig nagy gondot fordít ápolásukra, teleltetésükre is. A Csengery utcai ház második emeletén megszületett valódi zöld oázis másik különlegessége az ajtó melletti beugró mennyezetére felkapaszkodó és kék virágait októberig ontó ólomvirág. A rácsot befutó estike magját Spanyolországból hozta, a gyönyörűséges karácsonyi kaktuszok között pedig van olyan, amelyik még a nagymamájától maradt rá. A muskátlik az önkormányzat virágosztásáról származnak – szinte minden növényének története van. Nem meglepő, hogy Elvira lett a balkonszépségverseny legnagyobb zöld tömeget adó növényzet kategóriájának első helyezettje.

 

 

 

Elvira el sem tudja képzelni virágok, növények nélkül az életet

 

„Bár Pesten születtem, vidéki gyökereim vannak, a gyönyörű kertek láttán érzett öröm beleivódott a lelkembe, testembe. Számomra az a természetes, hogy növények, virágok vesznek körül” – meséli, válaszolva a kérdésre, honnan ered a szenvedélye, hobbija. A növények gondozása olykor nagyon munkaigényes, és a férjének is komoly erőnléti edzést jelent ősszel lecipelni őket a pincébe, tavasszal pedig fel, de szépségükkel meghálálják a fáradságot.

 

 

 

Kertjében a dekoráció is évszakonként változik

 

A balkonkertészek tudják, a környezetükre nem csak a szép látvánnyal vannak hatással. Elvira az első fecske volt, aki a folyosón kertészkedni kezdett, később egyre többen követték példáját. „Jó érzés látni, hogy ma már nemcsak a tulajdonosok tartanak növényeket az emeleteken, az albérletben élők is bátran vállalnak virágot.”

 

Szöveg: Dobi Ágnes
Fotó: Berecz Valter/kepszerk.hu