Az oroszok spájzában

Mintha az űrből jöttünk volna, annyira ismeretlenek voltak számunkra a szokások, a beszerzési lehetőségek, az üzletmenet – emlékszik vissza a nem is oly régi kezdetekre Alena Garannikova, a Cake & More orosz cukrászda tulajdonosa. Atipikus cukrászda atipikus helyen, de a terézvárosiak máris nagyon megszerették.

 

 

Ha nem is az űrből, de nem a szomszédból ruccantak át Garannikováék Budapestre: a kies Szibériából hozták el közénk az édes élet ízét. Alena édesanyja magyar, de ő maga nem beszél magyarul. Anyja 33 év kinttartózkodás után döntött a hazaköltözés mellett, és megkérdezte lányát, nem tartana-e vele. Alena vállalta a kalandot, és maroknyi csapatával együtt áttette székhelyét a Podmaniczky utcába. 

 

 

Véletlen egybeesés

 

Amúgy is nagy világjáró, nemcsak Oroszországban, de Spanyolországban és Franciaországban is képezte magát a cukrásztudományban, így a budapesti nyitás nyelvtudás nélkül sem bizonytalanította el. Azt vallja, ha valami minőséget képvisel, akkor megtalálja a rajongótáborát. És be is jött a számítás! Persze a járvány miatti lezárások őket is rosszul érintették – a vendégkör 90 százaléka ugyan hazai, de a maradék egytizedet külföldiek teszik ki, köztük oroszok is. 

 

„Amikor ezt az üzlethelyiséget megtaláltuk és kialakítottuk, sejtelmem sem volt róla, hogy egy sarokra van tőlünk az orosz nagykövetség” – mutat rá a véletlen egybeesésre Alena. Honvágyra nem a legjobb gyógyír beugrani az orosz követségről, a Cake & More ugyanis nem teljesen hagyományos orosz tortákat, süteményeket készít – közelebb van az újhullámos, modern, megújított cukrászati vonalhoz. A kínálat viszonylag sűrűn cserélődik, a kis üvegvitrinben fontos fenntartani a változatosságot. 

 

 

 

 

„A kapacitás erősen meghatározott, annyit készítünk mindenből, amennyit tudunk és amennyi elfér ezen a kis helyen, így délutánra gyakran el is fogy az aznapi sütés.” A háromfős csapat erejét megfeszítve készíti a remek és különleges desszerteket, de tudomásul kell venni, hogy semmiből sem áll végtelen mennyiség rendelkezésre. Mivel csak természetes hozzávalókkal, rövidebb ideig eltartható alapanyagokkal dolgoznak, a beszerzés sem megy egyszerűen, és ez is befolyásolja azt, hogy miből mennyit tudnak elkészíteni egy-egy napon.

 

 

Sor az utcán

 

A fogyásról és a még elérhető süteményekről folyamatosan tájékoztatják a rajongókat a közösségimédia-csatornán keresztül. Van, amikor a gyors internetes tájékoztatás sem segít: az egyik népszerű gasztroblogger felfedezte magának a helyet, a cukrászdát méltató posztja után az utcán állt a hosszú sor, pedig Alenáék a bloggert sem ismerték korábban. Azóta nemcsak a terézvárosiak, vagy csak a pestiek jönnek, de kifejezetten sokan keresik fel a kis cukrászdát vidékről is. 

 

A hosszabb távú terv egy saját kávézó, nagyobb, leülős cukrászda kialakítása, de az még kicsit odébb van. A járvány annyiban nem változtatta meg az üzletmenetet, hogy helyben fogyasztani korábban sem volt mód, ezt nem teszi lehetővé a kis alapterületű stúdiókonyha. Az elviteles dobozok viszont gusztusosak, ajándékozásra is tökéletesen alkalmasak, és a házhoz szállítást is sikerült megoldani. 

 

 

 

 

 

Domináns ízek

 

A sütemények mellett a legnagyobb igény természetesen Alena különleges, egyedi tortáira mutatkozik. Ezek mindig rendelésre készülnek olyan kiemelkedő eseményekre, mint a születésnapok, esküvők, nagyobb családi ünnepek. Ottjártunkkor is épp egy ilyen rendelést egyeztet Alena telefonon angol-magyar keveréknyelven, közben egy másik vendég ötvenéves születésnapra viszi a kért tortát, és egy orosz hölgy is érkezik – legalább orosz szót is hallunk –, hogy egy-két süteménnyel feldobja a napját. 

 

Alenáék mindig odafigyelnek arra, hogy a szezonális alapanyagok szerepet kapjanak a süteménykínálatukban. Folyamatosan járják a piacot, hogy a legszebb gyümölcsökkel tudják koronázni a desszerteket. És hogy mi a különbség az orosz és a magyar ízvilág között, ha cukrászatról beszélünk? Alena Garannikova szerint az orosz sütikben jobban dominálnak a főbb alapanyagok ízei, jobban kijön a dió, a mangó és kevésbé hangsúlyos a cukor, az édes íz, miközben fogyni sem az orosztól, sem a magyartól nem fogunk. 

 

 

 

Szöveg: BK

Fotó: Adrián Zoltán/Képszerkesztőség