Lovasfoglalkozás a nyugdíjasklubban

Különleges, patás vendége volt a terézvárosi nyugdíjasklubnak január 20-án. Vertigo, az 5 éves amerikai miniló igazán meghitt hangulatot varázsolt maga köré, mosolyt csalt a szépkorúak arcára.

Az esemény házigazdája, Király Melinda – aki a klub vezetője is – érdeklődésünkre elmondta, hogy kísérleti jelleggel szervezték meg az országban is ritkaságnak számító minilovas-foglalkozást. Most mérik fel, hogy az idősek hogyan fogadják a négylábú segítőt, és ennek megfelelően döntik el, hogy lesz-e folytatása a programnak. Mint megtudtuk, itt egy-egy emberrel külön-külön kell foglalkoznia a lónak és gazdájának, így tudnak igazán egymásra hangolódni, így lesz eredményes a terápia. A bemutatkozó, csoportos foglalkozást tehát egyéni foglalkozások követik, természetesen a klub programjainak keretében.

 

A klub legidősebb hölgy tagja, Gabi néni is hamar összebarátkozott Vertigóval
 

Ács Franciska, az 5 éves amerikai miniatűr ló, Vertigo gazdája a klubtagoknak elmondta: munkájuk helyszíne leggyakrabban a Bethesda Gyermekkórház neurológiai és a rehabilitációs osztálya, ahol főleg súlyosan értelmi vagy mozgássérült, éber kómás gyerekekkel foglalkoznak. Vertigo és két társa az Egyesült Államokból érkezett Franciskáékhoz, ahol családtagként élnek.

 

Ács Franciska, a lovacska gazdája sok érdekes információval látta el a nyugdíjasokat
 

 

– Tudni kell, hogy a ló menekülő állat, könnyen megijedhet, szüksége van a ménes biztonságára, a társakra. A minilovakat úgy tenyésztették ki, hogy az idegrendszerük jól viselje a váratlan fordulatokat, vagyis a menekülő ösztönét igyekeztek a lehető legjobban kikapcsolni a keresztezések során. Én a szabadon idomítást, vagyis a „suttogást” alkalmazom a tanításuk során. A kapcsolatunk a feltétlen bizalomra és az állatok testbeszédére épül, úgy kommunikálok velük, ahogy ők egymás közt a ménesben. A földről képzem a lovat. Olyan jelzéseket adok nekik, amiket egymás közt használnak, ezáltal én leszek a vezető, vagyis a vezérkanca, aki a lovak hierarchiájában a legnagyobb tekintély. Így amikor kiveszem egyiküket a társaságból, akkor rám fog csatlakozni, megmarad benne a bizalom és tudok tőle kérni – mesélt munkájukról Ács Franciska, miközben az idősek Vertigóval ismerkedtek. A ló végtelen türelemmel viselte a különféle közeledéseket, paskolást, érintést, simogatást.

 

Gyorsan kialakult az összhang ember és ló között
 

Mint megtudtuk, kisugárzásával, azzal a képességével, hogy rá tud hangolódni mások érzéseire, energiát ad. Vidámságot, ingert hoz oda, ahol a fájdalom, a monotónia és a fásultság az uralkodó. Ács Franciska elárulta: bizonyított tény, hogy a lovak leveszik az emberről a feszültséget úgy, hogy bennük ez nem okoz problémát, ez a lovasterápia lényege.

A foglalkozás végén a jelenlévők nagy egyetértésben voltak azt illetően, hogy ezt bizony folytatni kell: Vertigót visszavárják a Benczúr utcai nyugdíjasklubba.