Az Airbnb új korszaka

A turizmus újraindulásakor már az új, a lakók és a rövid távú szálláskiadásból élő családok érdekeit egyaránt figyelembe vevő szabályok szerint működhetnek az Airbnb-típusú szálláshelyek. Egyebek mellett diszpécserszolgálat működtetésére és idegen nyelvű házirend kifüggesztésére is kötelezve lehetnek, amelyeknek társasházi engedéllyel és regisztrációval is rendelkezniük kell majd. Úttörő lépést tett Terézváros a piac kifehérítése és a békés egymás mellett élés érdekében.

 

A korábban eszköztelen önkormányzatok számára tavaly nyáron nyitott lehetőséget egy törvénymódosítás, hogy beleszóljanak a rövid távú lakáskiadás szabályozásába helyi szinten. A szándék üdvözlendő volt, mivel, ahogy tavaly Sajószegi Péter, Terézváros társasházi tanácsnoka lapunknak fogalmazott: „A rövid távú lakáskiadás problémái arra vezethetők vissza, hogy maga a tevékenység minimális szabályozással indulhatott el. Jövedelmezőségéből adódóan egyre népszerűbbé vált, az ilyen formában kiadott ingatlanok száma néhány év leforgása alatt megsokszorozódott a belvárosban. A kerületben az egyéb szálláshely kategóriában jelenleg már mintegy kétezret tart nyilván a hivatal. A növekedéssel arányosan emelkedett a lakosság elégedetlensége. A szabályozatlanság számlájára írható az is, hogy az Airbnb a társasházban élők legtöbbje számára egyfajta szitokszóvá vált.”

 

Több budapesti kerülethez hasonlóan Terézváros is egyeztetést indított az érintettekkel, illetve egyedülálló módon kérdőíves felmérést végzett a lakosok körében, előkészítendő a helyi szabályozást.

 

A kerületi lakosok közül nagyon sokan éltek a véleménynyilvánítás lehetőségével, a kérdőívet 1565-en töltötték ki online és offline módon, ez Terézváros felnőtt lakosságának a 4,6 százalékát jelentette. „Ez az önkitöltő kérdőíves felmérések esetén rendkívül magas aránynak számít – jelentette ki a kiértékelést végző Barát Endre. – A nagy érdeklődés valószínűleg annak köszönhető, hogy a kerületben nagyon sokan érintettek a kérdésben, a kitöltők 90 százaléka olyan társasházban él, amelyben van Airbnb-lakás.”

 

A kérdőívekből egyértelműen kiderült: a többség középutas megoldást szeretne, rengeteg családnak jelent jövedelemkiegészítést a szálláskiadás, amely, ha kulturáltan zajlik, a társasházak előnyére is válhat (a vállalkozók megcsináltatják a liftet, kifestetnek stb.). A bejelentett szálláshelyek idegenforgalmi adót fizetnek, amely fontos bevételi forrása a kerületnek.

 

A kitöltők közül a legtöbben egyetértettek abban, hogy szükség van szabályozásra, a szabályok betartatására és az illegális szálláskiadás megakadályozására. Ugyanezt az álláspontot képviselték az egyeztetési folyamatban részt vevő szállásadók is.

 

A legtöbb probléma ugyanis a tömeges és illegális szálláskiadással van, a szürkezónában üzemelő egyes hostelekkel, zughotelekkel, a túl sok embernek kiadott nagy lakásokkal, amelyeknél, ha probléma merül fel, nincs is kinek jelezni.

 

Például amennyiben a kapatos vendégek a címüket elfelejtve más lakásba csöngetnek be, ha bulit rendeznek a szálláson vagy petárdákat dobálnak ki az ablakon – ahogy azt a lapunknak korábban nyilatkozó közös képviselők elmesélték.

 

A terézvárosi képviselő-testület által most elfogadott koncepció épp az ilyen esetek megelőzésére, illetve kezelésére tenné kötelezővé az idegen nyelvű házirend kiakasztását és 24 órás diszpécserszolgálat üzemeltetését, amelynek számán a lakók bármikor panaszt tehetnek, intézkedést kérhetnek a bérbeadótól.

 

„Amennyiben a szállásadó nem reagál, nem intézkedik a lakossági panaszra, úgy az önkormányzat kereskedelmi osztálya a bekért (kötelező) jegyzőkönyv nyomán a panaszokat kivizsgálja, és az adott szállásadót az önkormányzat szankcionálja. Itt léphet életbe a napok csökkentése vagy a teljes betiltás – mondta el dr. Kerék-Beleznay Zsuzsanna alpolgármester, aki az elmúlt hónapokban az egyeztető és előkészítő munkáért felelt. – Önmagában a napok csökkentése, tehát az a lehetőség, amelyet a kormány adott a szabályozásra, nem rendezi az Airbnb-típusú lakáskiadást, sőt, ronthat a helyzeten, mivel ellehetetleníti és a szürke- vagy feketezónába tereli a vállalkozókat. A koncepciót mind a lakók, mind a vállalkozások érdekeit szem előtt tartva alkottuk meg – egyes kérdésekben külön szabályozva az egy lakást vagy szobát kiadókra, a 2–10 közötti szállást üzemeltetőkre, illetve a 10 fölötti, tömeges szálláskiadással foglalkozó vállalkozásokra vonatkozó kötelezettségeket. Mindezzel a békés egymás mellett élés feltételeit kívánjuk megteremteni.”

 

Terézváros rövid távú szálláskiadást szabályozó tervezete addig nyújtózkodik, ameddig arra jogi lehetősége van: az átfogó szabályozáshoz ugyanis nélkülözhetetlen a kormány és az Országgyűlés együttműködése. Módosítani kell a kereskedelmi törvényt és a kapcsolódó kormányrendeleteket, hogy a kerületek a saját szabályozásaikat hatékonyan tudják alkalmazni. Éppen ezért a koncepciót Soproni Tamás véleményezésre elküldi a Gazdasági Versenyhivatalnak és Budapest Főváros Kormányhivatalának is, életbe csak akkor lép, ha a két szervezettől megkapja a jogi jóváhagyást. 

 

A koncepciót a Terézvárossal, Józsefvárossal és a helyi érintettekkel folyamatosan egyeztető Erzsébetváros is megkapta, és mivel mindenki érdeke az, hogy a fővárosban közös szabályozás legyen, illetve mert nagyon hasonló eredményekre jutottak az igények terén, ezért hamarosan több körben tárgyalnak majd róla.

 

„Ahogy a szórakozóhelyek nyitvatartásával kapcsolatban, úgy a rövid távú lakáskiadás ügyében is alakult egy munkacsoport, amelyben a MAKE, a Felelős Lakáskiadók, az Élhető Erzsébetvárosért civil csoport delegált egy-egy embert, egy lakost sorsolással választottunk ki, illetve hárman képviseljük az önkormányzatot – mondta el Bárdi Zsuzsanna, a VII. kerület alpolgármestere. – Ez a munkacsoport véleményezi a tervezetet, mielőtt a testület elé kerül. Lényeges, hogy mi objektív szabályozásra törekszünk, tehát ha valaki megfelel a kritériumoknak, akkor ne legyen mérlegelési joga az önkormányzatnak. Minden másban nagyon hatékonynak érezzük ezt a fajta szabályozást.”

 

Ennek a lényege Soproni Tamás polgármester szerint az élni és élni hagyni elve. „Nem az üzletág ellehetetlenítése, hanem a békés, nyugodt lakókörnyezet biztosítása és a lakhatási válság csökkentése a cél. A korrekt módon működtetett szállások családok megélhetését szolgálják, de mindenképpen arra törekszünk, hogy a terézvárosiaknak nyugalmasabb, csendesebb éjszakáik és nappalaik legyenek.” 

 

 

A szabályrendszer az alábbi pontokat tartalmazza:

 

  • a lakását csak akkor adhatja ki a tulajdonos rövid távon, ha a szabályozás feltételeinek előzetesen eleget tesz, ellenkező esetben egyetlen napra sem kap engedélyt;

  • az üzemeltetőnek a lakáskiadáshoz rendelkeznie kell a társasház hozzájárulásával;

  • az üzemeltető köteles kiírni a szálláshely bejáratánál a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban használt regisztrációs számát;

  • az üzemeltető köteles a társasház házirendjét angolul kifüggeszteni a szálláshelyen;

  • az üzemeltető köteles 24 órás rendelkezésre állást biztosítani a társasház lakóinak, és saját vagy megbízottjának telefonszámát közzétenni a szálláshely bejáratánál.

 

 

 

Szöveg: Kertész Anna

Fotó: Adrián Zoltán/Képszerkesztőség