A kommunizmus áldozataira emlékeztek

A kommunizmust nem jól hangzó szózatokból építették fel, hanem az áldozatok szenvedéséből – jelentette ki az igazságügyi miniszter Budapesten hétfőn, a kommunizmus áldozatainak emléknapján tartott megemlékezésen.
Trócsányi László igazságügyi miniszter, Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke

A kommunizmust nem jól hangzó szózatokból építették fel, hanem az áldozatok szenvedéséből – jelentette ki az igazságügyi miniszter Budapesten hétfőn, a kommunizmus áldozatainak emléknapján tartott megemlékezésen. Trócsányi László azt mondta, pontos számokat nem tudnak, hiszen a rémtettek egy részére még mindig nem derült fény, de a rendszertől szenvedők nagyságrendjére lehet következtetni.


Közölte, hogy 1945-től 1988-ig a halálbüntetések mintegy háromnegyedét politikai okokból szabták ki: több mint 900 embert végeztek ki „a torz jogrendszer” felhasználásával. A meggyilkoltak száma azonban jóval nagyobb volt – hangoztatta. A kommunisták a börtönévekkel sem „fukarkodtak”: legalább 7-8 millió hónap szabadságvesztésre ítéltek magyar embereket –mondta a miniszter.

 

 

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója köszöntőjében kijelentette: elkeserítő, reménytelennek tűnő állapot, hogy halottak és szabadságuktól megfosztottak millióinak, megalázottak és megszomorítottak százmillióinak dokumentált sorstörténete ellenére ma is léteznek kommunista gyökerű pártok Európában, sőt, a törvények által igazolt résztvevői az európai uniós közéletnek, egyebek mellett Franciaországban, Hollandiában és Svédországban. A kommunizmust jellemezve Schmidt Mária megemlítette, hogy egy párt, egy irány, egyetlen világmagyarázat volt. Kivégzőosztagok, munkatáborok, titkos besúgói hálózat, kínzás, a gondolat- és sajtószabadság teljes hiánya, az egyházak üldözése, politikai foglyok, osztályharcos tanítás már az óvodától, tervgazdálkodás és a hiánycikkek állandósága, négyévenkénti szavazások az igazi választás legcsekélyebb lehetősége nélkül, diktatúra, szűnni nem akaró vastaps, reménytelenség, öngyilkosság, Gulag – sorolta a rendszer sajátosságait.


A beszédek és a rövid zenés műsor után arra szólították fel a résztvevőket, hogy gyújtsanak gyertyát a Terror Háza Múzeum falánál. Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává, mert 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát.

 
Forrás: MTI