A segítségnyújtás a közös nevező

Közösségek megerősítése, az elesettek felkarolása, a rászorulók segítése – ezek azok a kapcsolódási pontok, amelyek lehetőséget teremtenek az együttgondolkodásra, a kapcsolat szorosabbá fűzésére – hangzott el azon a kötetlen beszélgetésen, amely az önkormányzat és a Magyarországi Baptista Egyház vezetése között történt.

Terézváros vezetése számára fontos a helyi közösségekkel fenntartott jó kapcsolat, a tartalmas együttműködés, ennek jegyében látogat el rendre a kerületben tevékenykedő egyházakhoz, gyülekezetekhez Soproni Tamás polgármester és Temesvári Szilvia civil ügyekért és egyházi kapcsolatokért felelős alpolgármester. Legutóbb a Magyarországi Baptista Egyház Benczúr utcai központjában jártak Papp János egyházelnöknél és Varga László Ottó főtitkárnál.

 

A közjó érdekében

 

„A társadalom minden szegmensével törődünk: a Baptista Szeretetszolgálat az egyik legnagyobb hajléktalanokat segítő ellátó a fővárosban, a felekezet az idősek, betegek ellátásában, a gyermek- és családvédelemben is szerepet vállal. Ezenkívül a családon belüli erőszak elől menekülni kénytelen nők részére védett házat tartunk fenn és több mint félszáz közoktatási intézmény működik szeretetszolgálatunk égisze alatt, valamint részt vesz a fogyatékkal élők ellátásában is – mondta az egyházelnök. A budapesti régióban siketek baptista gyülekezete is működik, és a hitéleten túl az is a gondolkodásuk része, hogy hogyan találnak munkát, hogyan boldogulhatnak azok, akik ilyen korlátok között élnek.

 

 

A képen (balról jobbra) Temesvári Szilva alpolgármester, Soproni Tamás polgármester Varga László Ottó, a Magyarországi Baptista Egyház főtitkára, Papp János egyházelnök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának alelnöke

 

A terézvárosi önkormányzat támogatja, akár helyiségek biztosításával is segíti azokat a kezdeményezéseket, amelyek a közjót szolgálják – mondta az egyházelnök szavaira reagálva Soproni Tamás, aki a siketek munkavállalását segítő programban lát lehetőséget az együttműködésre. Hangsúlyozta, a kerület vezetése mind a szociálisan hátrányos helyzetben, mind a fogyatékkal élők támogatását, segítését kiemelt feladatának tartja. Ennek bizonyítéka, hogy az önkormányzat fenntartásában értelmi Fogyatékosok napközi otthona (TERÉZÉNO) működik, amely fővárosi szinten is szakmailag elismert intézmény. 

 

Kapcsolódási pontok

 

„Rendkívül fontosnak tartjuk a közösségeket, amelyek megerősítésében, ápolásában az egyházak jelentős szerepet játszanak” – mondta Temesvári Szilvia. Az alpolgármester álláspontja szerint az együttgondolkodás és a működő kapcsolatrendszer elindítója lehet az egyházi kerekasztal, amelynek megalapítását csak halasztotta a pandémia, de nem mondtak le róla, reményei szerint hamarosan megkezdheti munkáját. Az önkormányzat tervei szerint a Hunyadi téri csarnokban a belső felújítás után létrehoznának egy olyan közösségi konyhát, ahol hétvégenként vagy az ünnepekhez kapcsolódóan rotációban az egyházakkal, civil szervezetekkel rászorulóknak főznének. Temesvári Szilvia kapcsolódási pontként beszélt az önkormányzat támogatásával megvalósuló képzési programról is, amely a bántalmazott nők, a családon belüli erőszakot elszenvedők problémáinak kezeléséről a nőket segítő lehetőségekről – a munkavállalástól kezdve az erőszakmentes kommunikáción át a családi életben fontos ismeretanyagig – szól.

 

Temesvári Szilva arra kérte a baptista vezetőket, jelezzék, ha helyi gyülekezetük, szeretetszolgálatuk, intézményeik olyan egyéni sorstörténetet vagy csoportot érintő gondot észlelnek a kerületben, ami önkormányzati beavatkozást igényel, mert az önkormányzat nyitott arra, hogy megoldást keressen ezekre. Mint mondta sokszor tényleg azon múlik, egy-egy probléma mikor kerül az önkormányzat látókörébe. Ha időben érkezik a jelzés, jobbára a katasztrófaközeli helyzeteket el lehet kerülni.

 

Papp János megköszönte az önkormányzat nyitottságát és a baptistáknak nyújtott támogatást, nyitottságát fejezte ki az együttműködésre. A jó hangulatú beszélgetés a folytatás ígéretével ért véget.

 

Kik azok a baptisták?

 

A Magyarországi Baptista Egyház világszinten egy 110 milliós család tagja, a hazai gyülekezetek száma a rendszerváltozás óta közel százzal gyarapodott, hívő közösségeik száma országosan meghaladja a háromszázat. A keresztény felekezet szellemi elődei, az anabaptisták majd félévezrede, 1523-ban a reformáció idején kezdték meg missziós tevékenységüket a Kárpát-medencében. A baptizmus jelenlegi formájában Európában 1609-ben indult hódító útjára, és szerzett az évszázadok alatt újabb és újabb híveket. Az 1846-os alapítása óta Magyarországi Baptista Egyház nagy utat járt be 1905-ig, amikor is államilag elismert egyházzá vált. Az Aradi utcából 2000-ben költöztek az egyház országos központjának, a Baptista Teológiai Akadémiának és levéltárnak, valamint a Baptista Oktatási Központnak otthont adó Benczúr utcai épületbe – foglalta össze Papp János egyházának rövid történetét.

 

Szöveg: Dobi Ágnes
Fotó: Berecz Valter/kepszerk.hu