A Líra-Pont vendége volt: Iancu Laura

A Líra-Pont irodalmi sorozatának vendége június 12-én kora este Iancu Laura József Attila-díjas költő volt.

A moldvai származású, törékeny, fiatal alkotónak eddig hat verseskötete jelent meg, de írt drámát, kisregényt is. A Hunyadi téri rendezvényen elsőként Simonffy Márta alpolgármester köszöntötte őt és a megjelent hallgatóságot, majd Farkas Gábor költő beszélgetett az irodalmi est főszereplőjével.

 

 

A Líra-Pont vendégeit Simonffy Márta alpolgármester (jobbról) köszöntötte
 

Iancu Laura középfokú tanulmányait a csíkszeredai Nagy István Zenei és Képzőművészeti Líceumban végezte, Budapesten óvodapedagógusként, majd teológus-hittanárként diplomázott. A BCE Századvég Politikai Iskolában politikai szakértőként, a Szegedi Tudományegyetemen néprajzosként végzett, majd a Pécsi Tudományegyetem Néprajzi Tanszékén szerezte meg PhD-fokozatát. 2010 óta az MTA BTK Néprajztudományi Intézetének munkatársa. Kutatói tevékenységének fókuszában a moldvai magyarság vallásosságának vizsgálata és identitásának kérdései állnak. 2000-től jelennek meg szépírásai. 2012-ben József Attila-díjat kapott. 2006-tól a csíkszeredai Moldvai Magyarság című folyóirat budapesti szerkesztője. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája és a Magyar Írószövetség tagja. 2013 óta a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, 2016 óta a Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalmi kollégiumának MMA által delegált tagja, 2017-ben mutatták be a Szeretföld című kisregényéből adaptált, közösségi finanszírozással készült filmet.

 

 

 Iancu Laurával Farkas Gábor beszélgetett

 

A költő a terézvárosi érdeklődők előtt egyebek mellett beszélt arról, milyen nehézségekkel kellett szembenéznie, amikor elhagyta a szülőföldjét. Mint mondta, a mai napig nehezen tudja eldönteni, hol van igazán otthon, időről időre úgy érzi: mennie kell.

 

 

Az irodalmi este vendégei a Líra-Pont teraszán követték az eseményeket

 

Arról is szólt, milyen fontos az alkotó ember számára a figyelem, a közönség, ugyanakkor ő mégsem él költőként, hétköznapjait néprajzosként tölti, az írás különleges témákat, különleges állapotot jelent. Mint fogalmazott, számára három napszak létezik: az éjjel, a nappal és az alkotás ideje. Azt is megtudtuk, hogy sok kétség gyötri, sokat vívódik, „száz tonnát cipelő 60 kilós ember vagyok, aki csoda, hogy el nem botlik a súly alatt...” – hallhattuk tőle.

 

A Líra-Pont vendége több részletet is felolvasott köteteiből, az esemény végén pedig – a terézvárosi önkormányzat ajándékaként – a közönség minden tagja kapott a könyveiből, amelyeket Iancu Laura dedikált is.