Jól működik Terézvárosban a jelzőrendszer

Olykor azonnali beavatkozást igénylő gyermeksorsok állnak az iskolai igazolatlan hiányzások hátterében – hangzott el a Terézvárosi Család- és Gyermekjóléti Központ március 5-én az Eötvös10-ben megtartott szakmai konferenciáján egy konkrét esettanulmány ismertetésekor. A szakemberek mellett az óvodák, az iskolák, a rendőrség, a szociális intézmények, az önkormányzat képviselőinek részvételével zajló tanácskozás témája az észlelő- és jelzőrendszer működése volt.

Simonffy Márta, a terézvárosi önkormányzat humánterületért és kultúráért felelős alpolgármestere rövid köszöntőjében elismeréssel szólt a jelenlévő intézmények, szervezetek munkájáról, amelyek dolgozói hivatásuk gyakorlása során rendkívül sokat tesznek a terézvárosi gyermekekért és a felnőttekért. Mint mondta, az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít arra, hogy támogatási rendszerével, az intézmények fejlesztésével, az ott dolgozók munkakörülményeinek javításával hozzájáruljon ahhoz, hogy a kerületben élők minden élethelyzetben gyors és hatékony segítséget kapjanak.

 

 
Simonffy Márta a terézvárosiak életének jobbá tételén fáradozó szakemberek teljesítményét méltatta

 

 

Beszédének végén az alpolgármester a maga és a polgármester nevében is köszönetet mondott mindazoknak, akik e feladat ellátásában részt vállalnak, s mindennapjaik a másokért tenni akarás, a segítségnyújtás jegyében telnek.

 

Kopácsy Judit, a Terézvárosi Család- és Gyermekjóléti Központ (TCSGYK) vezetője az előadások felvezetőjeként elmondta, a jogszabályok által előírt, kötelezően működtetett észlelési és jelzőrendszer lényege, hogy – hidat képezve a különböző ágazatok között – együttműködésre késztesse azokat az intézményeket, hatóságokat és szervezeteket, amelyek munkájuk során találkoznak azokkal a problémákkal, jelenségekkel, amelyek megoldásához külső, sokszor több szereplő összehangolt beavatkozására van szükség. A jelzőrendszer másik fontos célja, hogy a gyermekek, felnőttek veszélyeztetettségére, krízishelyzetére a lehető legrövidebb időn belül fény derüljön.

 

 

 

Kicsák Mónika jelzőrendszeri tanácsadó a tavalyi jelzéseket összegező, elemző és értékelő előadásából kiderült, hogy 2018-ban mintegy 18 százalékkal több, 379 jelzés érkezett a TCSGYK-hoz, mint az azt megelőző évben. A jelzőrendszer hatékonyabb működéséről tanúskodó emelkedés a felnőttek esetén volt jelentős, 45 százalékkal nőtt azoknak a száma, akikre a rendszer különböző területein dolgozók felfigyeltek, s úgy ítélték meg, hogy helyzetük rendezéséhez a központ segítségére van szükség.

 

 
Kicsák Mónika részletesen ismertette a tavalyi jelzések adatait

 

Típusokra bontva, 0–17 éves korig a legtöbb jelzés a nevelési, oktatási intézményekből érkezett, ezek főként a szülők óvodáztatási, iskoláztatási kötelezettségeinek, az előírt szakértői vizsgálatok elvégeztetésének elmulasztásáról, a gyermekük elhanyagolásáról szóltak. Második, harmadik helyen a gyermekek lakhatási körülményeivel és az érzelmi bántalmazásukkal kapcsolatos problémák álltak. Viszonylag sok jelzés érkezett a szülők párkapcsolati gondjaiból eredő nevelési hibák miatt is. A 2017-es esztendő adataival összevetve nőtt a magatartási problémákra, a családon belüli erőszakra vonatkozó jelzések száma.

 

A jelzőrendszeren belül a kiskorúak esetében a legnagyobb aktivitás a nevelési, oktatási intézmények részéről tapasztalható, második helyen a szociális intézmények, harmadikon az állampolgárok bejelentései állnak.

 

 

A felnőtteket illetően a jelzett esetekben legtöbbször az idősek elmagányosodása, kiszolgáltatottsága, egészségi állapotának megromlása miatt kellett a központnak beavatkoznia. A jelzőrendszeren keresztül sok bejelentés érkezik a hozzátartozók közötti erőszakról, a lakhatási, mentális problémákról, anyagi gondok és életvezetési nehézségekről.

 

Kicsák Mónika hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy a jelzőrendszeri tagok tudják és másokban is tudatosítsák, a jelzés nem feljelentés, hanem segítségnyújtás.

 

Kopácsy Judit előadásában részben a jelzőrendszeren keresztül érkezett bejelentések nyomán a TCSGYK feladatellátását ismertette. Kiemelte, hogy Terézvárosban a családsegítés és a gyermekjóléti segítségnyújtáshoz valamennyi jogszabályban előírt alap- és speciális szolgáltatás – pszichológiai, jogi tanácsadás, pár- és családterápia, fejlesztőpedagógiai ellátás, kapcsolattartási ügyelet, utcai szolgálat, mediáció – elérhető.  Az intézménynek minden feltétele, eszköze, felkészült szakembergárdája megvan ahhoz, hogy a kerületben élőknek biztosítani tudja gondjaik megoldását segítő,  szakmailag indokolt szolgáltatásokat.

 

 
Kopácsy Judit hangsúlyozta: a jelzőrendszernek a családsegítői és a gyermekjóléti  munkában egyaránt fontos szerepe van

 

A TCSGYK vezetője életkorra, nemekre bontva tételesen ismertette a speciális szolgáltatást igénybe vevők adatait. Tájékoztatása szerint e szolgáltatások igénybe vevői a felnőttek köréből a legnagyobb számban a 35–49 év közöttiek közül kerülnek ki, de jelentős az 50–61 év közöttiek aránya is. A kiskorúaknál a 14–17 éves korosztályhoz tartozik a klienseik többsége. Mint mondta: az intézmények jelzései, valamint saját tapasztalataik alapján egyértelműen kijelenthető, hogy óvodás kortól kezdődően folyamatosan nő a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, fiatalok száma.

 

 

 

Kopácsy Judit a gyermekvédelmi hatósági feladataikkal kapcsolatos adatokról, a védelembe vétel okairól is részletesen beszámolt. Örvendetesnek nevezte, hogy 2017-hez képest tavaly kevesebbszer volt szükség a gyermek tartós vagy ideiglenes kiemelésére a családból.

 

Az intézményvezető elemzésében szólt arról a némiképp tudathasadásosnak tűnő állapotról, hogy miközben csökken a rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény igénylése, a TCSGYK-nál nem lesz kevesebb a hátrányos helyzetük miatt veszélyeztetettként nyilvántartott gyermekek száma. Ennek hátterében feltehetően az áll, hogy a kormányzati és a terézvárosi önkormányzat támogatásainak – ingyenes étkezés, térítésmentes tankönyvek, iskolakezdési utalvány stb. – köszönhetően magára a nevezett juttatásra nincs akkora szükség, mint korábban.

 

Előadásának végén Kopácsy Judit szólt az óvodai, iskolai szociális segítők munkába állásáról. Mint mondta: az új szolgáltatás még eredményesebbé és hatékonyabbá teszi a jelzőrendszer működését, a problémás esetek korai feltárását.

 

A gyermekjóléti szolgáltatás munkáját egy jelzőrendszeren keresztül érkezett, a központ által feltárt és kezelt eset kapcsán Dusal Anett mutatta be. Egy igazolatlan hiányzást felhalmozó lány esetében a családon belüli erőszaktól kezdve az édesanya pszichés állapotából fakadó elhanyagoltságon, a szülői gondoskodás hiányán át testvére drogfüggőségéig súlyos családi problémák egész sorára derült fény.

 

Fejér Balázs jóvoltából a családsegítő munkába nyerhettek bepillantást a konferencia résztvevői.

 

A Család- és Gyermekjóléti központban végzett pedagógiai, fejlesztőpedagógiai segítségnyújtás tapasztalatait Hegedűs Éva Tímea összegezte.

 

A kapcsolatügyelet kapcsán a mediáció szerepéről Szabóné Bánfalvi Katalin és Kránitz-Szeifert Dalma beszélt. Bánfalvi Katalin elmondta, e szolgáltatás onnantól kezdve sikeresnek nevezhető, ha az érintettek szóba állnak egymással.

 

A konferencia végén dr. Németh László ügyvéd az életközösség megszüntetését követően a szülői felügyelet és kapcsolattartás jogi rendezésének lehetőségeit ismertette.