A gyávaság költségvetése

Ellenzéki országgyűlési képviselőként hogy élte meg a veszélyhelyzet időszakát, amikor még a szokásosnál is kevesebb volt a beavatkozási lehetőség a kormány munkájába?

A járvány megjelenésekor azt hittük, hogy olyan speciális helyzet jön, amikor a kormány az elmúlt tíz évben először konstruktív együttműködést szeretne az ellenzékkel – mint ahogy ez megtörtént Olaszországtól Franciaországon át sok helyen. A felvilágosultabb demokráciákban az ellenzéki vagy kormánypárti politikusok közösen találták ki, hogy mi a jó az embereknek, akár az egészségügyi védekezés, akár a gazdasági feladatok tekintetében. Példát mutattak összefogásból, hiszen a vírust csak közösen lehet legyőzni, a nyomában járó válságon csak együtt lehet túljutni.

Ehhez képest Magyarországon az történt, hogy bár az ellenzék nagyon együttműködő volt a veszélyhelyzetről szóló törvényjavaslattal kapcsolatban, és csupán annyit kért, hogy – ahogy a világ többi országában – ne időkorlát nélküli felhatalmazás legyen, a kormány a haza ellenségének kiáltotta ki az ellenzéket, és átvitte a példátlan törvényt. Lehetőségként tekintett a járványhelyzetre, hogy megerősítse a hatalmát és ekézze az ellenzéket.

A későbbiekben a védekezéssel kapcsolatos javaslatainkról beszélni sem voltak hajlandók. Azok az ötletek – ilyen volt a javaslatom a sárga csekkek feladásának haladékáról –, amelyek nem tőlük jöttek, nem is voltak érdekesek. Ez adta meg az alaphangot. Aztán jött azoknak az ellenzéki önkormányzatoknak a megbüntetése, amelyek ráadásul ebben a helyzetben a védekezés, a bajbajutottak megsegítésének első vonalában álltak.

Hogy látta a parlamentből, milyen feladatokat vettek át az önkormányzatok a kormánytól?

Sok új feladat hárult az önkormányzatokra, vagy meglévő feladatokat kellett nagyobb volumenben teljesíteniük. A kormány arra kérte az időseket, hogy maradjanak otthon, és ezt sokak számára az önkormányzatok tették lehetővé azzal, hogy megszervezték az ellátásukat. 

A kormány szociális feszültségeket generált: kiürítette a kórházakat, magukra hagyta a friss munkanélkülieket – ezzel az önkormányzatokra maradt egy sor tennivaló, de nem adott semmilyen segítséget a megvalósításukhoz.

A legtöbb európai országban úgy döntöttek, hogy az önkormányzatokat segítik ebben a munkában, külön pénzügyi alapokat hoztak létre, ehhez képest mi történt Magyarországon? Érdemben hozzányúltak az önkormányzatok költségvetéséhez: felfüggesztettek a bevételeiket, elvették a gépjárműadót, ingyenessé tették a parkolást. 

Nemhogy nem támogatták az önkormányzatokat, amelyek közvetlen segítséget nyújtottak a járványhelyzet áldozatainak, de még meg is sarcolták őket. Nem véletlen, hogy minden egyes kerületben új költségvetést kell csinálni.

Egyet nagyon fontos hangsúlyozni: az, amit a kormány csinál például Terézvárossal, az a terézvárosi fideszes szavazóknak is nagyon rossz, tehát még a saját szimpatizánsainak is árt. Fájdalmas, hogy a helyi fideszes politikusok ilyenkor elfelejtik, hogy mi lenne a dolguk: az emberek képviselete. 

Elkészült a jövő évi költségvetés, amelyet Varga Mihály úgy címkézett:  „a gazdaságvédelem költségvetése járványügyi készültséggel”. Ön hogy nevezné?

Baj van a gazdasággal, a járvány mind Magyarországon, mind egész EU-ban hatalmas károkat okozott. Elfogadom és támogatom a kormánynak azt a politikáját, hogy a vállalatokat segíteni kell, de jóval transzparensebb módon. Mészáros Lőrinc szállodái miért kaptak támogatást azután, hogy elbocsátottak 800 embert? Ebből is látszik, hogy nem az egyszeri munkavállaló a végpontja ezeknek a támogatásoknak. Azokon az embereken, akik már a járvány előtt is nagyon nehéz helyzetben voltak, nem tervez segíteni a kormány.

Ahogy említettem, a legtöbbet az önkormányzatok tesznek közvetlenül az emberekért, azok az önkormányzatok, amelyeket a kormány a 2021-es költségvetés és a 2024-es költségvetési kitekintés értelmében hosszú távon is megszorításokkal sújt. Ezért én inkább a gyávaság és  gyengeség költségvetésének nevezném. A kormány nem mer szembenézni a valósi problémákkal.

Ön felolvasott az Országgyűlésben egy hosszú listát arról, hogy milyen módosítókat javasol körzetével, Terézvárossal és Erzsébetvárossal kapcsolatban, illetve országos ügyekben. Volt realitása annak, hogy bármelyik pontját elfogadják?

Ezekkel a módosítókkal egy étlapot szerettem volna letenni az asztalra, hogy a kormánypárti képviselők válogathassanak belőle. Azt gondoltam, hogy lehet, hogy nem tetszik majd, hogy szociális bérlakásokat építsünk, vagy mélygarázsokat a zöldterületek fejlesztése érdekében, de esetleg lesznek, akiknek mondjuk fontos a műemléki épületek homlokzatának felújítása. Vagy esetleg nekik is jár rokonuk a Péterfy Kórházba, ismerik az ottani állapotokat, és úgy gondolják, hogy ideje lenne végre rendbe hozni az épületeket, megújítani az eszközparkot.

A költségvetési bizottságban a Fidesz az összes javalatomat leszavazta. Tehát leszavazta a fogyatékos gyerekeknek szánt játszótér építését, de a parlagfű-mentesítést is. Nem egyenként, nem indokolva, hanem egy hatalmas csomagban, amely az összes DK-s módosítót tartalmazta. Tehát át sem gondolták azt, hogy a Péterfy Kórház-Rrendelőintézetet 20 milliárd forintból felújítsák – pedig mi lett volna ahhoz a 65 milliárd forinthoz képest, amit a hajdúnánási motorcross pályára különítettek el. Mindez tökéletesen mutatja az értékválasztást.

Szerző: KA

Fotó: Dimény András, Képszerkesztőség