A gettó felszabadulására emlékeztek

Mai napig nagyon aktuális a holokauszt egyik legalapvetőbb üzenete, hogy ember és ember között nem szabad gyűlöletet kelteni, nem lehet embertársunk létjogosultságát megkérdőjelezni – jelentette ki Oberlander Báruch rabbi, a Budapesti Ortodox Rabbinátus és a Chábád Lubavics irányzat magyarországi vezetője a budapesti gettó felszabadulásának 74. évfordulója alkalmából, január 17-én tartott megemlékezésen.

A Dohány utcában lévő emlékfalnál megtartott ünnepségen elsőként Molnár Andorné, Klári néni idézte fel az auschwitzi koncentrációs táborban alig tizenhét esztendősen elszenvedett borzalmakat, a fekhelyek nélküli barakkban eltöltött hónapokat, az egész napos sorban állást, az állandó éhezést. Megrázó volt hallgatni, hogy milyen megváltást jelentett ehhez képest, amikor ezer társával egy fegyvergyárba hurcolták dolgozni, ugyanis valamelyest javult az ellátás, a szálláshelyükön priccsek is voltak, és a napi egy szelet kenyér helyett már valamilyen felismerhetetlen levest és hajában főtt krumplit is kaptak.  

 

 
Klári néni részletesen elmondta, mi történt vele és családjával Auschwitzban

 

A 91 éves törékeny asszony indulatok nélkül, tényszerűen mondta el azt is, hogy szabadulása után, 1945. október 25-én, Magyarországra érkezésekor szembesült azzal, hogy a másik, javarészt idősekből és kisgyermekekből álló csoportba sorolt három kistestvérét, édesanyját és nagymamáját nem jobb körülmények közé vitték, ahogyan azt ő mindvégig hitte, hanem a haláltáborba érkezésük napján kivégezték.

 

Oberlander Báruch rabbi, a Budapesti Ortodox Rabbinátus és a Chábád Lubavics irányzat magyarországi vezetője beszédében hangsúlyozta: minden ilyen eseményre, történésre emlékezni kell. A holokauszt üzenetei közül a gyűlölet tilalmát emelte ki. Mint mondta: a véleménykülönbség semmiképpen nem csaphat személyes gyűlöletbe. A szabadulás tanulságának nevezte, hogy az életet újra kell kezdeni. Szavai szerint nemcsak a pusztításra, de a zsidó hagyományokra, az életvitelre, szokásokra is emlékezni kell.

 

Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az emlékezés mellett a szembenézés fontosságára hívta fel a figyelmet. „Ki kell mondanunk, hogy az akkori magyar kormány is felelős a zsidó honfitársaink deportálásáért és meggyilkolásáért” – jelentette ki. Hozzátette: erre nincs mentség.

 

 
A helyettes államtitkár a múlt bűnei kapcsán az emlékezés fontosságáról beszélt

 

Mint fogalmazott: az Alaptörvény biztosítékot jelent arra, hogy az emberi méltóság, az emberi jogok egyenlően és elidegeníthetetlenül illessenek meg mindenkit. A közös jövőnkre nézve továbbra sem hagyhatjuk, hogy a nézeteltérések, a véleménykülönbségek személyes gyűlöletté váljanak, amely lehetővé teszi a társadalmi kirekesztést.
    

Hangsúlyozta: Magyarországon továbbra is érvényesülni fog a zéró tolerancia elve és gyakorlata az antiszemitizmus minden megnyilvánulása ellen. A kormány ezentúl is garantálja minden zsidó honfitársunk biztonságát, továbbá a zsidó közösség az elkövetkezendő időben is számíthat a kormány konstruktív együttműködésére, a közösségi és kulturális élet széles körű támogatására.

 

 
Köves Slomó mondott kádist
 

 

Az ünnepség végén Köves Slomó, a megemlékezést szervező Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija mondott imát az áldozatokért, majd a jelenlévő diplomáciai testületek, civil szervezetek képviselői, az egykori áldozatok hozzátartozói, a VI. és VII. kerületi iskolákból érkezett diákok, Terézváros képviseletében Papp László alpolgármester, Erzsébetváros nevében Vattamány Zsolt polgármester meggyújtották az emlékezés gyertyáit.

 

 
Papp László alpolgármester elhelyezte a falnál az emlékezés mécsesét