100 éve született Pilinszky János

Pilinszky János halálának negyvenedik évfordulóján tablókiállítással, valamint emléktábla-avatással kezdődött az a féléves programsorozat, amivel a Kertész Imre Intézet tiszteleg a száz éve született Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító emléke előtt.

– Pilinszky, mint minden magyar alkotó, elsősorban titok, amit mindenki megfejthet a maga számára – mondta Schmidt Mária, a Kertész Imre Intézetet létrehozó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója. Reményét fejezte ki, hogy az életmű fontos részleteit bemutató rendezvénysorozat végére a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb alakjáról mindenkiben saját kép alakul majd ki. Hiszen, más művészi alkotáshoz hasonlóan, Pilinszky életműve is a befogadók lencséjén keresztül élhet tovább – fűzte hozzá.

 

A főigazgató felidézte: a Kertész Imre Intézet létrehozásával az volt a céljuk, hogy minél szélesebb közönséggel ismertessék meg azokat a nagyon jelentős művészeket – a Nobel-díjas Kertész Imrét, Sziveri Jánost, Pilinszky Jánost, Petri Györgyöt és Arthur Koestlert –, akiknek tevékenysége, gondolatai és szellemisége közelebb hozzák hozzánk azt a történelmi korszakot, amelynek feldolgozásával és bemutatásával a Közalapítvány foglalkozik.

 

Folyamatban a hagyatékkutatás

 

A költő életpályájáról szólva Hafner Zoltán irodalomtörténész, a Kertész Imre Intézet kutatási igazgatója kifejtette: Pilinszky János a magyar irodalom ritka és valószerűtlen jelensége volt, aki annak ellenére, hogy korának irodalompolitikája hosszú éveken át mellőzte, mégis páratlan népszerűségre tett szert. Már első kötetének megjelenésekor, 1946-ban is legendának számított, versei az ’50-es évektől kezdve kézről kézre jártak. Harmadnapon című verseskötetét még szamizdatban is terjesztették. Érdekességként megjegyezte, míg a költő életében megjelent művei együttesen alig tettek ki egy vékony kötetet, ma már öt-hat vaskos kiadványt töltenek meg.

 

Az irodalomtörténész hangsúlyozta, Pilinszky életműve még nem teljes, de mint fogalmazott, a hagyaték kutatásához negyven évvel a költő halála után végre már minden feltétel adott. Mint mondta, tartják a kapcsolatot a kéziratgyűjtőkkel és azokon az aukciókon is részt vesznek, ahol Pilinszky levelei, műveinek kéziratai felbukkanhatnak.

 

Hafner Zoltán felbecsülhetetlen értékűnek nevezte azt a több mint 1000 oldalas, 650 levelet is tartalmazó iratanyagot, amit kezelésre Pilinszky legnagyobb szerelme, Jutta Scherrer adott át a Kertész Imre Intézetnek.

 

 
Pilinszky János 1962-től 1969-ig élt és alkotott az Izabella utca 52-ben lévő szoba-konyhás földszinti lakásban

 

Pilinszky másként

 

A május 27-től a költő születésnapjának századik évfordulójáig, november 27-ig tartó rendezvénysorozat nemcsak Pilinszky műveinek népszerűsítését, hanem szellemi örökségének továbbvitelét célozza. Összeállításakor törekedtek arra, hogy elemei megjelenítsék Pilinszky sokoldalú és sokrétű személyiségét – mondta Szabó Tamás, a Kertész Imre Intézet programigazgatója.

 

A programsorozat első eleme az a Kertész Imre Intézet előtt megnyílt tablókiállítás, melynek anyagát a tervek szerint az ország több pontjára eljuttatja majd az Intézet. Rövidesen, június 9-én indul egy, a Pilinszky-legenda megidézésére vállalkozó beszélgetés-sorozat is, melynek első vendége Hafner Zoltán lesz. A későbbiekben tematikus sétákat szerveznek Pilinszky életének fontos állomásaira, ősszel pedig a középiskolások részére tartanak irodalmi foglalkozásokat.

 

A megemlékezés-sorozat részeként emléktáblát avattak Pilinszky egykori terézvárosi lakhelye, vagyis az Izabella utca 52. számú ház falán. A terézvárosi önkormányzat nevében Sajószegi Péter képviselő helyezte el az emlékezés virágait.

 

A Kertész Imre Intézet, ily módon is tisztelegve a költő előtt, zenei, képzőművészeti és versmegfilmesítési pályázatot hirdet. Egyelőre a „Pilinszky másként” című zenei pályázat élő, melyre augusztus 31-ig várják a pályaműveket.

 

Szöveg: D.Á.
Fotó: Szecsődi Balázs/kepszerk.hu